Hazatértek a sárospataki könyvek

A kötetek hazaérkezésének tiszteletére a Sárospataki Református Kollégium ünnepségsorozatot szervezett, amelyre Oroszországból is érkeztek vendégek. Mayer Rita, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa nyitóbeszédében történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt, amely egyben egy `örvendetes, boldog hazatérés`. Emlékeztetett arra, hogy az Oroszországba `elszármazott` könyvekről a magyar közvélemény orosz művészettörténészektől értesült 1991-ben.

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Mayer Rita, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa megnyitja a kiállítást a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárában

Mint mondta, a magyar-orosz restitúciós tárgyalások végső eredménye az volt, amikor 2005-ben az orosz parlament alsó-, majd felsőháza jóváhagyása után Vladimír Putyin aláírta a visszaadásról szóló törvényt. A főtanácsos elmondta: a Sárospatakról hadizsákmányként elvitt könyveket 1945 után a nyizsnyij novgorodi könyvtárban őrizték. Százharminchat rendkívül értékes könyv és dokumentum ez év február 22-én érkezett vissza Magyarországra, majd áprilisban újabb tíz kötet következett.

Dienes Dénes, a sárospataki egyházi gyűjtemény igazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy a református kollégium könyvtárába június végén érkeztek haza Budapestről, az Országos Széchényi Könyvtárból az idén visszakapott könyvek. A műkincseket akkor ládákban, ünnepélyes külsőségek nélkül szállították Sárospatakra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentumok közül néhány nagyon rossz állapotban van, néhányat viszont egészen jó állapotban kaptak vissza.

Közölte, hogy a könyvek eredeti állapotának helyreállítását a későbbiekben tervezik, ám ennek a munkának az ütemezése még kérdéses. A kötetek most olyan környezetben vannak, ahol az állaguk nem romlik tovább. Becslése szerint egy-egy testesebb kötet restaurálása több száz munkaórába és több százezer forintba kerül majd. Az ehhez szükséges összeget pályázati forrásokból szeretnék biztosítani.

Ezen kívül az igazgató emlékeztetett arra, hogy Magyarország az orosz restitúciós törvény értelmében 12 millió rubelt, azaz több mint 400 ezer dollárt fizetett a Nyizsnij Novgorodi Lenin Könyvtárnak a kötetek tárolásáért és gondozásáért. A könyvritkaságok között található például Hartmann Schebel 1493-ban kiadott Világkrónikája, a Cronicarum Libri vagy például Balassi Bálint Beteg lelkeknek való füves kertecskéje, amelyből Magyarországon nem volt teljes példány.

(Múlt-kor/MTI)