Salamon

Dávid utóda

Salamon, héberül SLÓMÓ (műk. Kr. e. X. sz. közepe), Dávid fia és utóda, Izrael legnagyobbnak tartott királya; hatalmas építkezési programjának megkoronázásaként ő építtette fővárosában, Jeruzsálemben a híres (első) Templomot.
Életének és működéseinek tényeit szinte kizárólag a Bibliából (elsősorban a Királyok I. és a Krónikák II. könyvéből) ismeri az utókor. Bár ez utóbbi bibliai hely már legendás elemeket is tartalmaz, a tényszerű és megbízható történeti adatok bőséges forrásának mondható.
Salamon meglehetősen nagy és erős országot örökölt apjától, a dinasztiát megalapító júdeai Dávidtól.
Anyja, Batsebe (korábban Dávid egyik hadvezérének, a hettita Uriásnak a felesége), járatos volt az udvari intrikák fortélyaiban. Amikor Dávid `megvénhedt` és szenilissé vált, egyik felesége, Haggit megpróbálta elérni, hogy kettejük fiát, Adoniját jelölje ki örökösévé. Adonija nagy hatalmú szövetségesekre tett szert: közöttük volt Joáb, Dávid vezére, Ebjatár pap és több udvari hivatalnok. Batseba azonban Nátán próféta támogatásával elérte, hogy Salamont - aki korántsem volt rangidős Dávid fiai közt - még apjának halál előtt felkenjék királlyá.
Trónra lépése után Salamon azonnal és könyörtelenül hozzáfogott hatalma megszilárdításához: sorra leszámolt ellenfeleivel, majd barátaira ruházta a fontos katonai, kormányzati és vallási tisztségeket. Házassági kötelékek segítségével is erősítette helyzetét. Bár háremének elképesztő mérete - az 1Kir szerint 700 felesége és 300 ágyasa volt - nyilván afféle népköltészeti túlzás, a számok egyértelműen jelzik Salamon kivételes uralkodói tekintélyét. Feleségül vette közeli és távoli királyok lányait és nővéreit, s az így megpecsételt katonai és kereskedelmi szövetségek hozzásegítették hatalmas kereskedőbirodalmának létrehozásához. Egyik felesége egyiptomi fáraólány volt. A fáraó elfoglalta és felgyújtotta Gezer kánaáni várost, majd hozományként vejének, Salamonnak ajándékozta.

1. Dávid utóda
2. Gazdaság és kereskedelem
3. Izrael virágkora