Hetven éve kezdődött a spanyol polgárháború
2006. július 18. 14:00
Hetven évvel ezelőtt, 1936. július 17-18-án a spanyol csapatok lázadásával és a külön emlegetett július 18-i jobboldali katonai felkeléssel kezdődött a közel három évig tartó spanyol polgárháború.
Korábban
Egész Spanyolország fölött felhőtlen az ég
Az 1936-os esztendő a nyugat-európai közvélemény számára a remények jegyében kezdődött. A megelőző évek baloldali kudarcai, a fasiszta előretörések után Spanyolországban a jobboldal a kritikus 1936 február 16-i választásokon vereséget szenvedett, s 1936 márciusában Madridban népfrontos kormány alakulhatott. 1936 nyarán azonban lényegében német-olasz katonai intervenció kezdődött a spanyol köztársaság ellen, alattomban csapatokat küldtek Spanyolországba, a német és az olasz haditengerészet meglobogtatta zászlóit a spanyol vizeken, tengeri erői megjelentek délen a Baleárok és Gibraltár, nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Biscaya-i öböl térségében.
1936. július 17-18-án jobboldali tábornokok Spanyol-Marokkóban kezdődő és az anyaországra átterjedő katonai államcsínye kirobbantotta a spanyol polgárháborút. A felkelők Spanyolország nyugati és déli részén nagy területeket foglaltak el, s július 23-án Burgosban nemzeti ellenkormányt alakítottak, melynek vezetését szeptemberben Francisco Franco y Bahamonde tábornok vette át. A Német Birodalom már július 22-én kilátásba helyezte Franco tábornok támogatását, s elküldte az első "önkéntes kötelékeket", a Kondor-légiót.
Berlin és Róma a külvilág számára kezdetben még azt bizonygatta, hogy csak a spanyolországi "vörösök" ellen vonultak harcba, semmi más céljuk nincs. Csapásaik voltaképpen Anglia és Franciaország ellen irányultak, azokat a tengeri útvonalakat kezdték ellenőrzésük alá vonni, amelyek a két nyugati nagyhatalmat óriási ázsiai és afrikai gyarmataikkal kötötték össze. A német csapatok mellékesen 1936-ban bevonultak a Rajna-vidékre és a francia határok közelében összpontosultak. Ebben az évben jött létre a Kínával háborúskodó Japán és Németország között az "antikomintern paktum", amelyhez egy év múlva Olaszország is csatlakozott.
Anglia és Franciaország mindezekre való tekintet nélkül "be nem avatkozási" álláspontra helyezkedett a spanyolországi fejlemények vonalán. Az Egyesült Államok 1935-ben kongresszusi határozattal tagadta meg a fegyvervásárlási lehetőségeket előbb az olaszokkal háborúzó Abesszíniától, majd Spanyolországtól is. Nem mellékes, hogy Franciaországban 1936-ban a kommunista párt vezette Népfront győzött a választásokon, s a szocialista Léon Blum vezette népfront-kormány komolyan támogatta a spanyol Népfrontot is.
A Szovjetunióban Sztálin 1936. október 16-án táviratban tudatta a spanyol kommunisták vezetésével, hogy Spanyolország felszabadítása a fasiszta reakciós elnyomás alól "nem a spanyol nép magánügye". Előzőleg Moszkva osztotta a nyugati hatalmak be nem avatkozási álláspontját, de a német-olasz lépések után hozzájárult önkéntesek átdobásához, repülőgépekkel, harckocsikkal, fegyverekkel támogatta a köztársasági erőket. (Az egykori szovjet lapjelentések szerint 300 ezer német és olasz katonai vett részt idegenlégiósként a spanyol polgárháborúban Franco oldalán.) A szovjet "önkéntesek" mellett jelentek meg a politikai biztosok is, akik hamarosan megkezdték a tisztogatást a spanyol baloldali pártok körében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap