Müsztrasz: keresztes várból birodalmi központ
2011. május 23. 17:10
Egy keresztes törpeállam hegyi erődjéből lett a kései Bizánci Császárság második legnagyobb városa a nyugati lovagok által alapított Müsztrasz. A Moreai Despotátus központjának kis mérete ellenére közvetetten jelentős szerepe volt az itáliai reneszánsz kiformálódásában.
Korábban
Müsztrasz erődjének építése 1249-ben kezdődött meg Spárta városának romjaitól hat kilométerre északnyugatra, II. Vilehardouin Vilmos, az Akháj Fejedelemség uralkodója utasítására. A keresztes állam végzetét beteljesítő 1259-es pelagóniai csatát követően a település újra a Bizánc része lett. A görög hatalom visszatérésével párhuzamosan megkezdődött Müsztrasz felemelkedése, az erődítmény alatt virágzó város alakult ki, amely a Peloponészoszi-félsziget bizánci kézen maradt része, a Moreai Despotátus központja lett. A település fokozatosan a kulturális központtá is vált, így késő-Palaiologosz kor folyamán számos építészeti és művészeti remekmű jött létre Müsztraszban.
Müsztrasz szellemi központ is volt, itt tevékenykedett a görög műveltség nyugatra közvetítésében kulcsszerepet játszó neoplatonista filozófus, Geórgiosz Gemisztosz Pléthón. Pléthón, aki VIII. János bizánci császár kíséretében részt vett az 1438-39-es Ferrara-Firenzei zsinaton, gyakorta tartott előadásokat Platónról az érdeklődő firenzei közönségnek. A bizánci filozófus tanításai visszacsempészték a görög gondolkodót az akkoriban döntően arisztoteliánus nyugati filozófiába, így kulcsszerepet játszottak a reneszánsz neoplatonizmus kialakulásában is. Pléthón hatásának tudható be, hogy Cosimo Medici létrehozta az Accademico Platonicát Firenzében, melyet egy ideig Marsilio Ficino, a jelentős újplatonista filozófus vezetett. Müsztrasz politikai jelentőségét szimbolizálta, hogy itt koronázták meg 1449-ben az utolsó bizánci császárt, XI. Kónsztantinoszt is.
Bizánc 1453-as elestét követően 1460-ban az utolsó despota feladta Müsztraszt, így megkezdődött a több évszázados török uralom. A település ugyan egy rövid időre (1687-1715) velencei uralom alá került, de csak az 1821-ben deklarált függetlenséget követően juthatott újra görög fennhatóság alá. Ottó görög király 1834-ben határozott a modern Spárta felépítéséről, ami egyben Müsztrasz végét is jelentette.
Müsztrasz bizánci emlékei 1989-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap