Hampel József

2009. május 8. 15:43

Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.

Német polgári családból származott. 1870-ben jogtudományi, 1874-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen. Érdeklődése Rómer Flóris hatására fordult a régészet felé, ő egyébként már a középiskolában a tanára volt. Javaslatára került a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol a tudományos pálya majdnem minden fokát megjárta. 1877-től múzeumi őr, 1893-tól igazgató őr, illetve az Érem- és Régiségtár vezetője. Egyidejűleg a felsőoktatásba is bekapcsolódott. 1877-től a budapesti egyetemen a klasszika-archeológia magántanára, 1880-tól az ókori történelem nyilvános rendkívüli, 1890-től haláláig a klasszika-archeológia nyilvános rendes tanára volt.

A tudományos régészet egyik megalapítójaként a régészet számos területén jelentős eredményeket ért el. Hosszú időn keresztül irányító szerepet játszott a magyarországi régészeti kutatásokban, s a feltárt leletanyag feldolgozásában. Sokat tett a hazai régészet eredményeinek a külfölddel való megismertetése érdekében. A Magyar Nemzeti Múzeum legpatinásabb gyűjteményének vezetőjeként folyamatosan szem előtt tartotta szervezeti egységének fejlődését. Írásaiban gyakran foglalkozott a vidéki múzeumok helyzetével, sürgette fejlesztésük szükségességét. Gyakori külföldi útjainak egy következményeként kezdeményezésére hozták létre a fővárosban az antik emlékek gipszgyűjteményét.

Hampel a magyarországi régészet első, több korszak vizsgálatában is szintézisre képes tudósaként szerzett hírnevet. Tudományos pályafutását elősegítette, hogy a Rómer által szervezett, 1878. évi budapesti VIII. Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszus titkáraként oroszlánrészt vállalt az előkészítésben és a szimpózium lebonyolításában. Igen széles érdeklődéssel rendelkezett, máig ható, jelentős eredményeket ért el az ős-, a honfoglalás és népvándorlás korának kutatásában. 1882 és 1892 között három kötetben publikálta a magyarországi bronzkor körülbelül ötezer emlékét. A Kárpát-medencét jellemző bronzkincsek leírását, rajzait, tipológiáját tartalmazó feldolgozást – francia nyelvű kiadása révén – majd egy évszázadon át Európa-szerte alapműként használták. Fiatal korától kezdve foglalkozott a római korral, részletesen számba vette a kőemlékeket, elemezte a pannóniai kultuszokat. A népvándorlás korát vizsgálva kísérletet tett a Kárpát-medencében megfordult népek elkülönítésére. A honfoglalás emlékei közül az ún. köznépi anyagot szlávnak tartotta, ezt az eredményét később cáfolták.

A Magyar Tudományos Akadémia 1884. június 5-én levelező, 1892. május 5-én rendes taggá választotta. Adalék Pannónia történetéhez Antonius Pius [Titus Aurelius Fulvus] korában című székfoglalója 1884. október 14-én, A népvándorlási kor ornamentikája hazánkban című 1893. október 9-én hangzott el. 1888-tól a krakkói tudományos akad. külső rendes tagja. 1874-től a német régészeti int. levelező, 1893-tól rendes tagja, a londoni Antiquarian Society rendes, az osztrák régészeti intézet külső, az athéni régészeti társulat és a stockholmi régészeti akadémia tiszteletbeli, a moszkvai régészeti egyesület, a német, a berlini és a bécsi antropológiai társulat levelező tagja volt. 1878-86 között az Országos Magyar Régészeti és Embertani Társulat titkári tisztségét töltötte be. Szerkesztette Magyarország első központi régészeti folyóiratát, az Archaeológiai Értesítőt.

Fő művei: Aquincum történetének vázlata. Pest, 1872.; Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Bp., 1884.; A bronzkor emlékei Magyarhonban. I-III. Bp., 1886-96., németül és franciául is; A nagyszentmiklósi kincs. Bp., 1887.; A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarországon. I-II. Bp., 1894-98.; Újabb tanulmányok a rézkorból. Bp., 1895.; A honfoglalási kor hazai emlékei. Bp., 1896.; A Nemzeti Múzeum legrégibb pannóniai sírtáblái. Bp., 1905.; Alterthümer des frühen Mittelalters. I-III. Braunschweig, 1905.; Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Bp., 1907.

Róla szóló irodalom: Supka Géza: Hampel József irodalmi munkássága. Archaeologiai Értesítő, 1913.; Márton Lajos: Hampel József. Archaeologiai Értesítő, 1913.; Hekler Antal: Hampel József. Budapesti Szemle, 1913.; Nagy Géza: Hampel József. Századok, 1913.; Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Hampel József rendes tag felett. Bp., 1913.; Láng Nándor: Hampel József. Vasárnapi Újság, 1913.; Oroszlán Zoltán: Hampel József, a professzor. Régészeti Dolgozatok, 1963.; Oroszlán Zoltán: Hampel József. Archaeologiai Értesítő, 1964.; Kovács Tibor: Hampel József. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk.: Pintér János. Bp., 2002.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma