Indiana Jones és a végzetes hibák mozifilmje

2008. június 13. 12:09

A peruiak többsége meglepőnek tartja, hogy az alkotásban bemutatott történeti tények annak ellenére is tévesek, hogy a valós információkból is igencsak pofás film kerekedett volna.

A film túlnyomórészt Peruban játszódik, ám a helyiek igencsak csóválják a fejüket annak tévedései miatt - számolt be róla a Reuters. Ilyen az a jelenet, amikor a leghíresebb kincsvadász szinte érkezésekor beszámol fiának arról, hogy a bennszülött kecsua nyelvet akkor tanulta meg, amikor a mexikói forradalmár, Pancho Villa fogságában volt.

Édesmindegy, hogy nácik vagy oroszok fogságában

Villa és forradalmárai 1916-ban valóban elfoglalták az új-mexikói Columbus városát, ahol az 1990-es években bemutatott, Indiana Jones ifjúkorát felelevenítő tévésorozat szerint fogságba ejtették a régészt. Üröm az örömben, hogy Villa emberei egytől egyig spanyolul beszéltek, így a csak délebbre, Peru, Bolívia és Ecuador területén beszélt kecsuát tőlük biztosan nem ismerhette meg.

A nyelvi kérdés később is előkerül: a film végén közép-amerikai maja harcosok veszik körbe Indyéket a perui dzsungelben, és kecsuául beszélnek hozzájuk; a valóságban bár a térségben több száz más nyelv él, a kecsua nincs közöttük. A perui Nemzeti Könyvtárat vezető Hugo Neyra szerint "ez botrányos tévedés".

A film egyébként egy igazi B-kategóriás alkotás, méghozzá a gyengébbik fajtából: futóhomok, emberevő hangyák és hatalmas hawaii vízesések hátráltatják a hőst felfedezőútján. Ezek közül - meglepő módon - egy sem található a perui Amazóniában, ahol El Dorado legendás városát keresik.

A perui szakértők azonban a legkomolyabb sértésnek azt tartják, hogy Spielberg és Lucas Chichén Itza maja piramisának pontos másolatát helyezte el a dzsungel mélyén. A történészek szerint kezdeti lelkesedésük csalódottságba váltott, hiszen míg korábban örültek, hogy Spielberg és Lucas végre az amerikai kontinens múltjával foglalkozik, ennek meg is lett az eredménye: a direktor és a forgatókönyvíró langyos masszává gyúrta össze az egymástól térben is időben is távol álló civilizációkat.

Teodoro Hampe történész szerint a film a tipikus amerikai megközelítést mutatja, amely szerint Latin-Amerika országai között az égadta világon semmilyen különbség sincs.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma