Zrínyi Miklós tragikus halála: vadkanbaleset vagy merénylet?
2014. november 18. 13:30 Németh Máté
Ma, november 18-án van a 350 éves évfordulója annak, hogy a 17. század második felének egyik legjelesebb hazai politikusa, Zrínyi Miklós tragikus kimenetelű vadászaton vett részt a Csáktornya melletti kursaneci erdőben. A török elleni sikerei miatt európai hírnévre szert tevő költő-hadvezér egy megsebzett vadkan után eredve vesztette életét, miután az ledöntötte üldözőjét a lábáról és halálos sebet ejtett rajta. Újkori történelmünk egyik legtöbbet emlegetett eseménye kapcsán a későbbiekben több összeesküvés-elmélet látott napvilágot, így például, hogy a Zrínyi Miklós oszmánok elleni eltökélt mozgalmát és szövetségkeresési politikáját rossz szemmel néző bécsi udvar volt a merénylet megrendelője, a hadvezérrel pedig egy orgyilkos végzett. Zrínyi törökpolitikáját, halálának körülményeit és az ezzel kapcsolatos verziók hátterét kíséreljük meg feltárni írásunkban.
Korábban
Habsburg segítség nélkül is eltökélten a török ellen
Zrínyi Miklós 1620-ban egy horvát eredetű főnemesi családban született. Dédapja a nagy hírnévnek örvendő "szigetvári hős", Zrínyi Miklós volt, öccsével, a tőle egy évvel fiatalabb Péterrel együtt történő neveltetését pedig szüleik korai halála miatt a kor egyik legbefolyásosabb magyarja, Pázmány Péter felügyelte. Az iskolai tanulásban nem sok örömét lelő Miklós tízes éveinek közepén átvehette birtokai felett azok igazgatási jogát, és hamar kiderült, hogy az új gazdánál jó kezekben van a családi örökség.
A gazdag birtokos a negyvenes években jutott arra a gondolatra, hogy a többek között Magyarország középső területére már több mint száz éve beékelődő Oszmán Birodalmat - amely ekkortájt épp a Földközi-tengeren harcolt a Velencei Köztársasággal - európai összefogással, kétfrontos harcra kényszerítve meg lehet verni. Ezen eszme által vezérelve készítette el az idegen hatalom elleni küzdelemhez erőt és reményt adó művét, a Szigeti veszedelmet. Noha elképzeléséhez nem kapta meg a Habsburg udvar támogatását, reményét fel nem adva az ötvenes években - immár horvát bánként - kezdte meg a felkészülést a jövendőbeli harcra, aminek részét képezték a korszakban írt hadtudományi munkái is (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy).
A bécsi udvarral való viszonya a későbbiekben sem javult. Zrínyi nem finomkodott a szavakkal, amikor a császár és környezete törökpolitikájáról mondott véleményt, a Habsburgok pedig - akiknek ekkor nem állt szándékában komoly erőket megmozgatni a török harcokhoz - 1655-ben Zrínyi nevét „elfelejtették” felvenni a nádorjelöltek közé. A horvát bán nem tágított elképzelésétől, megírta a Mátyás király életéről való elmélkedések című munkáját, amelyben többek között a magyar és a Habsburg fél eltérő érdekeit boncolgatta a török probléma kapcsán, ezzel összefüggésben pedig kijelentette, hogy előnyösebb, ha a saját nemzete adja egy ország királyát. Miután az oszmánkérdésben sem III. Ferdinánd, sem pedig az őt követő Lipót nem bizonyult aktívnak, Zrínyi úgy döntött, saját kezébe veszi az irányítást.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

fasizmus
- Hiába a végeláthatatlan bűnlajstrom, nem bánta meg tetteit a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Nem egyszer kijátszotta a halált, végzetét mégsem kerülhette el Mussolini
- A háborús kudarcok hatására saját pártja is Mussolini ellen fordult, a németek bábjaként érte a vég
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Az utolsó szó jogán négy órán át beszélt elítélése előtt a később felakasztott Szálasi
- Számos merényletet túlélt Mussolini, akit még a kórházból is kibombáztak
- Megtehette volna Mussolini, hogy magára hagyja Hitlert a második világháborúban?
- Mussolini lánya sem tudta meggyőzni édesapját, hogy ne végeztesse ki férjét
- Hitler és Mussolini után az USA és Nagy-Britannia lettek Franco stratégiai szövetségesei
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban 08:50
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? tegnap
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről tegnap
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? tegnap
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai tegnap
- Műholdfelvételek fedhetik fel Kékfogú Haraldr sírhelyét 2022.07.02.
- „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – az elveszett nemzedék krónikása, Ernest Hemingway 2022.07.02.
- Mindmáig az összeesküvés-elméletek és az UFO-őrület melegágya a roswelli incidens 2022.07.02.