Zrínyi Miklós tragikus halála: vadkanbaleset vagy merénylet?

Zrínyi halálának korabeli ábrázolása

Wikipedia

Habsburg segítség nélkül is eltökélten a török ellen

Zrínyi Miklós 1620-ban egy horvát eredetű főnemesi családban született. Dédapja a nagy hírnévnek örvendő "szigetvári hős", Zrínyi Miklós volt, öccsével, a tőle egy évvel fiatalabb Péterrel együtt történő neveltetését pedig szüleik korai halála miatt a kor egyik legbefolyásosabb magyarja, Pázmány Péter felügyelte. Az iskolai tanulásban nem sok örömét lelő Miklós tízes éveinek közepén átvehette birtokai felett azok igazgatási jogát, és hamar kiderült, hogy az új gazdánál jó kezekben van a családi örökség.

A gazdag birtokos a negyvenes években jutott arra a gondolatra, hogy a többek között Magyarország középső területére már több mint száz éve beékelődő Oszmán Birodalmat - amely ekkortájt épp a Földközi-tengeren harcolt a Velencei Köztársasággal - európai összefogással, kétfrontos harcra kényszerítve meg lehet verni. Ezen eszme által vezérelve készítette el az idegen hatalom elleni küzdelemhez erőt és reményt adó művét, a Szigeti veszedelmet. Noha elképzeléséhez nem kapta meg a Habsburg udvar támogatását, reményét fel nem adva az ötvenes években - immár horvát bánként - kezdte meg a felkészülést a jövendőbeli harcra, aminek részét képezték a korszakban írt hadtudományi munkái is (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy).

A bécsi udvarral való viszonya a későbbiekben sem javult. Zrínyi nem finomkodott a szavakkal, amikor a császár és környezete törökpolitikájáról mondott véleményt, a Habsburgok pedig - akiknek ekkor nem állt szándékában komoly erőket megmozgatni a török harcokhoz - 1655-ben Zrínyi nevét „elfelejtették” felvenni a nádorjelöltek közé. A horvát bán nem tágított elképzelésétől, megírta a Mátyás király életéről való elmélkedések című munkáját, amelyben többek között a magyar és a Habsburg fél eltérő érdekeit boncolgatta a török probléma kapcsán, ezzel összefüggésben pedig kijelentette, hogy előnyösebb, ha a saját nemzete adja egy ország királyát. Miután az oszmánkérdésben sem III. Ferdinánd, sem pedig az őt követő Lipót nem bizonyult aktívnak, Zrínyi úgy döntött, saját kezébe veszi az irányítást.

1. Habsburg segítség nélkül is eltökélten a török ellen
2. A nagy török háború és a szégyenteljes vasvári béke
3. A végzetes vadkanvadászat – „hanem harmadik… a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta”
4. Megsebzett vadkan vagy Habsburg összeesküvés?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• És mégis mozog a Föld: Galileo kíméletlen vitája az egyházzal
• A nagy melegben megolvadt XXIII. Szent János pápa keze
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• Orgiák, vérivászat, hullagyalázás – tíz botrányos pápa
• A magyar trónviszályba is beavatkozott az egyház hatalmát Európa-szerte megerősítő III. Ince pápa
• A „mosolygós pápa” halálának körülményeivel kapcsolatban ma is folynak a találgatások
• Az ellenreformáció óta a legnagyobb változást hozta a katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat
• A „pápista ármány”, amely során tíz nap eltűnt az 1582-es évből
• Da Vinci és Machiavelli is megfordult a kegyetlenségéről híres Cesare Borgia udvarában