Zöld főváros: Budapest parkjai

A Gellért-hegy

A nagy történelmi múltú egykori Kelen-hegy közparkként való hasznosítása viszonylag újkeletű. Noha az 1815-ben megnyitott egyetemi csillagvizsgáló környezete már a reformkorban népszerű sétahely volt, az 1851-ben felépült Citadella és a filoxéravészig meghatározó szőlészeti-borászati tevékenység évtizedekig késleltette a parkszerű kiépítést.

Az első komolyabb kertépítészeti munkák az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódtak. 1904-ben készült el a híd tengelyében álló Szent Gellért-szobor a hozzá kapcsolódó sétány-támfal rendszerrel és a vízeséssel. A húszas évek során épült a hegy aljában a pálos rendház a hozzá kapcsolódó sziklakápolnával, majd elkészült a hegycsúcsra vezető sétány.

A város távoli pontjairól is látható hegycsúcs „megkoronázására”, egy nemzeti panteon kiépítésére számos terv született, végül 1947-ben a Szabadság-szobor, akkori nevén a Felszabadulási emlékmű került a Citadella elé, ami a rendszerváltás után Budapest egyik – immár politikai tartalmától megfosztott – jelképévé vált.

A hegyen maradandóbb fejlesztések 1965-ben történtek, így ekkor adták át a hegy nyugati, Buda felőli oldalán a Jubileumi parkot is, ami tájépítészeti megoldásaival, egyedi játszószereivel még elhanyagolt állapotában is az időközben divatossá vált „retró” életérzést közvetíti.

Szintén jó megoldással „illesztették tájba” az 1974 és 1980 között kibővített víztározót, amely a főváros jelentős részének vízellátását biztosítja. Az innovatívnak számító munkák előtt is tisztelegve a FŐKERT a nagy csúszdás játszótér teljes felújításával ünnepelte 150. születésnapját 2017-ben.

A Károlyi-kert

A pesti belváros kevés arisztokrata lakóhelye közé tartozik az Egyetemi templom és a Ferenciek tere között megtalálható klasszicista Károlyi-palota. A Barkóczy Ferenc egri püspök által emelt épület már Mária Terézia korában a város egyik legelőkelőbb háza volt a városfal felé elnyúló barokk kerttel.

A Károlyiak 1768 óta birtokolták az ingatlant, a mai állapotát Károlyi György tulajdonlása alatt nyerte el 1832-ben, a kertet tájképi stílusban alakították át. Ez a kert a jelenlegi állapotánál jóval zártabb volt, ugyanis a mai Henszlmann Imre utca helyén lakóház állt. Ezt 1896-ban az Andrássyak vették meg, és nyitották meg a mai utcát a kertre néző (és így természetesen jó áron kiadható) elegáns bérházakkal.

A századforduló után a Károlyiak anyagi helyzete megrendült, felmerült az együttes eladása és bérházakkal való beépítése. Szerencsére ez nem történt meg, a főváros 1929-ben megvette a telket, a palotába a Fővárosi Képtár költözött, a kert pedig – Räde Károly főkertész tervei szerint felújítva – közkertté vált. A patinás épületek között meghúzódó kert – szép kilátással az Egyetemi templom tornyaira – ma is a belváros egyik népszerű pihenőhelye.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

1. Az Orczy-kert
2. A Városliget
3. A Margit-sziget
4. A Gellért-hegy

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 
• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére