Wallis Simpsontól Diana hercegnéig visszatérő elem volt a feszült anyós-meny kapcsolat a brit királyi családban

A két királynő meséje

II. Erzsébet és Diana kapcsolatáról sok rosszat megírt a brit bulvársajtó, valószínűnek tűnik azonban, hogy bár a királynő és a hercegné sok esetben nem értette egymást, kölcsönös szimpátiájuk megmaradt. Akárhogyan is alakultak később a dolgok, az bizonyos, hogy az alapok kiválóak voltak.

Ha Károly herceg és akkori barátnője – jelenlegi felesége –, Kamilla szétválasztása nem is volt olyan jól szervezett, drámai manőver, mint ahogyan azt A korona című sorozat sugallja, II. Erzsébet egyértelműen olyan partnert szánt a trónörökös számára, mint a fiatal és ártatlan, nemesi származású Diana Frances Spencer.

Az 1981-es nagyszabású trónörökösi esküvő idején még senki sem sejtette, hogy kicsit több mint egy évtizeddel később Diana a világ nyilvánossága előtt arról beszél majd: „valakik” nem akarják, hogy ő királyné legyen. A többség ekkor azt gondolta, hogy a hercegné a híres-hírhedt Panorama-interjú közben az anyósára célzott ezekkel a szavakkal.

Sokkal valószínűbb azonban, hogy apósa és sógornője, Anna hercegnő járt a fejében, valamint általánosságban az az udvari környezet, amely megkeserítette az életét. A királynő összességében nagyon is szerette volna támogatni a menyét, hiszen megtapasztalta, hogy nem csupán egy szerető, hanem egy problémás anyós jelenléte miatt is lehetnek hárman egy házasságban – ahogyan Diana fogalmazott később férje és Kamilla kapcsolatára utalva. A súlyosabb problémákat pedig már csak azért is igyekezett elkerülni, mert csakúgy, mint a hercegné, szívből kívánta, hogy a – Dianát és Károlyt összeadó lelkész szavait idézve – „tündérmesei” kapcsolat sikerüljön.

A közös cél és érdek, valamint a királynő visszafogottsága azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy Diana és Erzsébet igazán megtalálja a közös hangot. Az uralkodó neveltetése miatt az „első a kötelesség, második magunk” elve szerint élt, s ilyen módon nem sok közös volt bennük az érzékeny, modern és kitárulkozó természetű „Szívek Királynőjével”.

Diana nehéz gyerekkora és problémás házassága miatt komoly mentális betegségekkel – bulimiával és depresszióval – küzdött, ráadásul mindössze tizenkilenc évesen került bele abba az udvari aranykalitkába, amelyet ekkor már a korábbi évtizedekkel összehasonlíthatatlanul nagyobb médiafigyelem övezett. Nehéz helyzetében azonban racionális anyósához hiába fordult segítségért: a gondjait zárt ajtók mögött rendező királynőnek nem voltak eszközei arra, hogy támogassa menyét. Ez kiderül egy Diana által elmesélt jelenetből is. Egy alkalommal, amikor a hercegné megosztotta Erzsébettel, hogy szeretetlen házasságban él, az anyós ennyit válaszolt: „Nem tudom, hogy mit kellene tenned.”

A királynő azonban érzelmileg sosem fordult el teljesen a menyétől, és amikor elkezdte a hercegi pár válását szorgalmazni, akkor sem annyira Dianából, mint inkább a Diana–Károly kettősből lett elege. Az a katasztrofális kommunikációs fiaskó viszont, amely a hercegné temetése körül alakult ki II. Erzsébet reakciójának hiányából fakadóan, nagyon sokat rontott a kapcsolat és a királynő megítélésén.

Pedig az ellentmondásos helyzet valójában mindössze arról szólt, hogy a ’90-es évek tabloidkultúrája által megkövetelt láthatóság és érzelmesség olyan fejlemény volt a már akkor is idős uralkodó életében, amelyhez sosem alkalmazkodott igazán. Ez a tulajdonsága ma, a végeérhetetlen megosztások világában szinte üdítően hat, 1997-ben azonban a szívtelenség megnyilvánulásának értékelték az uralkodó viselkedését. Nem csoda, hogy beletelt jó néhány évbe, mire a királynő helyreállította kapcsolatát az alattvalóival Diana halálát követően. Ma már azonban a királyi család messze legnépszerűbb tagjaként tartják számon.

1. Tradícióerőd és Újvilág
2. A progresszív herceg és a konzervatív grófkisasszony
3. A két királynő meséje

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői