Viktória királynő 135 kilós műalkotása alapozta meg napjaink esküvői tortadivatját

Tartós szín és összetétel

Viktória és Albert tortájának másik tartós öröksége a színe volt: az egész kompozíciót tiszta fehér cukormáz borította, amely a korban csak rendkívül drágán előállítható finom porcukorból készült (az efféle máznak angol nyelvterületen a mai napig „royal icing”, azaz „királyi máz” a megnevezése).

A valóban uralkodóhoz méltóan költséges torta igazi szenzációnak számított, ábrázolásai az esküvő előtti napokban országszerte láthatók voltak az újságokban és az üzletek kirakataiban. E hagyomány aztán a későbbi királyi esküvői torták kapcsán is folytatódott – ha meg nem is kóstolhatta, a köznép legalább ily módon betekintést nyerhetett a királyi lakodalomba.

Ha már a tartósságról van szó – Viktória és Albert tortája belül is eltért a korban bevett tortáktól, mivel nem a megszokott, törékeny piskótából készült. A királynő ízlésének megfelelően gyümölcstorta volt, tele cukorral, szárított gyümölcsökkel, és – természetesen – különféle tömény szeszes italokkal. A rengeteg cukornak és alkoholnak köszönhetően az efféle sütemények igen tartósak, Viktória és Albert tortája pedig ennek talán éppen a legeklatánsabb példája. A királynő dobozba csomagolt szeleteket ajándékozott emlékül a vendégeknek, ezeket sokan megőriztek az utókornak, napjainkban pedig már gyűjtői daraboknak számítanak: míg két autentikus szeletet a Royal Trust gyűjteményében őriznek, a különféle árveréseken is felbukkannak időről időre – egy eredeti dobozában lévő szelet utoljára 2016-ban cserélt gazdát 1500 fontért (több mint 600 000 forintért).

A 19. század végére a cukor árának jelentős esésével a tiszta fehér mázzal borított lépcsős torták már a középosztálybeliek számára is elérhetővé váltak, így egyre szélesebb körben kezdték utánozni az uralkodónő híres esküvői tortáját.

Ennek megfelelően a királyi esküvők tortáinak még extravagánsabbá kellett válniuk: amikor a királynő legidősebb lánya, Viktória („Vicky”) hercegnő 1858-ban férjhez ment Frigyes Vilmos porosz herceghez (a későbbi III. Frigyes német császárhoz), az esküvőre készülő cukrászok egy háromlépcsős, oszlopokkal alátámasztott tortával álltak elő, amely több mint 180 centiméter magas volt.

Amikor György herceg (a későbbi V. György király) 1893-ban feleségül vette Mária tecki hercegnőt, a cukrászok ugyancsak oszlopos tortát készítettek, ez azonban már négy lépcsőből állt, és több mint 2,1 méter magasra nyúlt. 1923-ban fia, Albert herceg (a későbbi VI. György) és Bowes-Lyon Erzsébet – II. Erzsébet királynő szülei – esküvőjére még ennél is extravagánsabb, kilenclépcsős, három méteres torta készült.

Habár a királyi torták mindig kikezdhetetlenül a luxus csúcsát képviselik, hatásuk sosem marad el a köznép körében sem. A királyi hatalom és gazdagság ünneplésének díszletelemeiből rendszerint a módosabb polgárság is átveszi a fontosabb elemeket, amelyek aztán fokozatosan kötelezővé válnak a társadalom minden rétege számára.

1. Régi hagyomány új köntösben
2. Tartós szín és összetétel

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig