Vesztére indult El Dorado keresésére I. Erzsébet kedvenc felfedezője
2020. május 25. 17:48 Múlt-kor
Korábban
Hajsza az elérhetetlen kincs után
1594-ben Raleigh egy megbízható emberét, Jacob Whiddont felderítő expedícióra küldte Trinidad szigete és az Orinoco-delta környékére, ami több mint 41 000 négyzetkilométernyi terület feltérképezését jelentette.
A következő év folyamán 60 000 ezüstfontot (mai értéken több mint 13 millió dollárt) gyűjtött össze a tervezett nagyszabású dél-amerikai expedícióhoz. A türelmetlen Raleigh végül az eredetileg tervezett nyolc helyett hat hajóval, mintegy 250 emberrel ki is hajózott Plymouth-ból 1595. február 6-án.
Március 22-én a hajók elérték Trinidad szigetét. Április 7-én az angolok megtámadták a fő kikötőváros, San José katonai helyőrségét, amivel kettős céljuk volt: egyfelől nem hagyhatták tengerjáró hajóikat biztonságosan a folyó torkolatánál a spanyol erők jelenlétében, másrészt Raleigh tudomására jutott, hogy Berrio is San Joséban tartózkodik, és beszélni akart vele.
„Megtudtam tőle amennyit csak tudtam Guianáról” – írta Raleigh Guiana felfedezése című könyvében, amelyet hazaérkezése után adott ki. Berrio eszerint egy Juan Martínez nevű spanyol férfi történetét mesélte el neki, aki a konkvisztádorhadsereg munícióraktárosa volt, és hét hónapot töltött el Manoában, amelynek ő adta spanyol nevét, az El Doradót.
Az expedíció további eseményeit illetően Raleigh saját leírásán kívül nincsenek források. A könyv szerint a Berrióval való találkozást követően száz emberével felhajózott az Orinocón, egy hónapra elegendő élelemmel.
Az öt, teljesen nyitott csónakba zsúfolt férfiak körében rendkívül rossz hangulat uralkodott, amelyen nem segítettek a viharok, a forróság, és az a tény sem, hogy valójában azt sem tudták, mi az úticéljuk.
Idővel „arra vetemedtek, hogy esőben és a tűző napon is feküdjenek – ing nélkül, felettébb szajhásan –, a csónakok kemény deszkáin, amelyeken a húst is előkészítettük a főzésre” – írta Raleigh. „Ki merem mondani, soha nem volt Angliában olyan börtön, amely gusztustalanabb és utálatosabb lett volna.”
Ha volt azonban esemény, amely megmutatta Raleigh kivételes vezetői képességeit, az éppen e sikertelen felfedezőút volt: mind a száz embert élve hozta vissza a tengerhez.
Ezelőtt azonban több mint 400 kilométert eveztek fel az Orinocón, egészen egy másik nagy folyóval, a Caroníval való találkozásáig – itt áll ma a venezuelai Ciudad Guayana városa.
Egy Morequito nevű indián településen Raleigh találkozott Topiawarival, egy idős törzsfőnökkel, akivel úgy tűnik, barátságot kötött: a későbbi utazók arról számoltak be, a főnök csalódását fejezte ki amiatt, hogy az angol felfedező nem látogatta meg többé.
Raleigh a maga részéről „népe legbüszkébb és legbölcsebb tagjaként” írta le Topiawarit, „a megfontoltság, az ítélőképesség és a jó beszéd emberét”.
A megbeszélésük során elhangzottakat Raleigh úgy értelmezte, hogy El Dorado határa négy napi útra van Morequitótól, azonban több emberre és fegyverre van szüksége meghódításához, így nagyobb expedícióval kell visszatérnie. Erzsébet királynő kegyeltje azonban többé nem jutott az aranyváros közelébe.
Az expedíció tehát visszaindult a tengerhez – június lévén, a folyó sodrása olyan erős volt, hogy az út, amely az áramlattal szemben egy hónapig tartott, az ellenkező irányba mindössze négy napot vett igénybe.
Útközben egy másik törzsfőnökkel, Putijmával is szót váltottak, aki azt állította, ismer a közelben egy hegyet, amelyből rengeteg aranyat lehetne kibányászni. Raleigh és emberei azonban üres kézzel tértek vissza Angliába, csupán a jövőbeni gazdagság ígéretével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.