Vespasianus – A birodalom újjáépítője

Vespasianus modern mellszobrának másolata (Forrás: Wikipedia / shakko / CC BY-SA 3.0)

Vespasianus halála és egy korszak vége

Kr. u. 79. június 29-én halt meg Titus Flavius Vespasianus, akit súlyos láz és bélhurut gyötört. A mai orvosi nyelven egyszerűen krónikus hasmenésként azonosítható betegség Campaniában érte utol, ahol éppen nyaralt. Halálával véget ért az a rövid stabilitás, amely a hírhedt „négy császár évét” követte (Kr. u. 68-69), és amely időszakban Rómát az egymást követő uralkodók okozta zűrzavar jellemezte. Ugyanakkor Vespasianus halála a Flavius-dinasztia kezdetét is jelentette.

A birodalom építője

Vespasianus nevét nem csupán halála, hanem legjelentősebb építkezése őrizte meg az utókornak. Kr. u. 69-ben kezdte meg a Colosseum építését, amelyhez fia, Titus jeruzsálemi hadjárata során foglyul ejtett 12 000 zsidó rabszolga szolgált munkaerőként. A nagyszabású építkezést ráadásul nagyrészt a zsidó háború során szerzett zsákmányból finanszírozták.

Josephus Flavius történetíró szerint Jeruzsálem Kr. u. 70-es elfoglalásakor mintegy egymillió ember vesztette életét. A túlélők ezreit rabszolgaként szétszórták a birodalom különböző részeire. Thomas A. Idinopulos kutató „Jeruzsálem” című művében úgy írja le sorsukat, hogy a túlélők sokszor irigyelték az ostrom során meghaltakat. Az erősebbeket Egyiptom vagy Szardínia bányáiba küldték, illetve Korinthoszba, hogy részt vegyenek egy, még Néró által elrendelt nagyszabású csatorna kiásásában.

A Colosseum építtetője élete utolsó napjait a Campaniában található Cotilia fürdőhely közelében fekvő villájában töltötte. A hely híres volt kristálytiszta és jeges vizéről, amelyről idősebb Plinius is megjegyezte, hogy bár jótékony hatással van a gyomorra és az ízületekre, mégis rendkívül hideg, szinte "harapja" a testet. Szomorú irónia, hogy épp ez a gyógyító környezet váltotta ki Vespasianus végzetes betegségét.

Császári kötelesség a halál árnyékában

Gaius Suetonius Tranquillus történetíró „A tizenkét cézár élete” című művében megjegyzi, hogy Vespasianus már Campaniában enyhe lázrohamokat kapott, de rögtön visszatért Rómába. Innen ismét útnak indult a reatai földek felé, a Latium szívében található, stratégiai helyzetű vidékre. Betegsége ekkor már súlyosbodott, és a túlzott hidegvíz-fogyasztás miatt a gyomra véglegesen meggyengült. Ennek ellenére hivatali teendőit egészen utolsó pillanatáig lelkiismeretesen ellátta.

A császár végül június 23-án gyengült le annyira, hogy már járni is alig bírt, ekkor mondta híres szavait: „Egy császárnak talpon kell meghalnia!” Július 9-én, segítői karjai között érte a halál.

Vespasianus öröksége és utódlása

Vespasianus 69 évesen, hét hónaposan és hét naposan hunyt el. Bár halála gyászba borította a birodalmat, uralkodásának emléke mégis kedvező megítélésű maradt a római polgárok körében. Suetonius beszámolója szerint a császár magabiztosan hirdette, hogy trónján kizárólag saját fiait fogadja el utódjainak. Utódául legidősebb fia, Titus lépett.

Suetonius külön kiemeli, hogy a római társadalomban rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak az isteni jeleknek. Vespasianus egyik álma éppen ilyen isteni jel volt, amelyben tökéletes egyensúlyban lévő mérleget látott. A mérleg egyik serpenyőjében Claudius és Nero álltak, a másikban saját fiai – ezzel sugallva, hogy uralkodásuk hossza megegyezik majd. Így született meg a Flavius-dinasztia, amely bár rövid életű volt, mégis mély nyomokat hagyott a birodalom történelmében.

Az abc.es cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"