Végre egy jó kísérlet: kifejezetten érdekes lett az új történelemtankönyv

Színes, jól tagolt, kedvcsináló

Az új oktatási kerettanterv szerint hatodikban, illetve tizedikben 1849-ig, tehát a magyar forradalom és szabadságharc leveréséig, az egyetemes részt tekintve pedig az 1848-as európai forradalmak bemutatásáig kell eljutniuk a gyermekeknek, míg korábban 1711, vagyis a Rákóczi szabadságharc vége volt a cél (a hagyományos ókor-középkor-kora újkor-újkor-20. század tagolásnak megfelelően). Érdemes megjegyezni, hogy a magyar és egyetemes történelem tananyaga hatalmas, és heti két órában történelemtanár legyen a talpán, aki az előre megtervezett ütemet tartani tudja. Számtalan olyan osztály volt az elmúlt években, évtizedekben, ahol nem tudtak elérni a tanév végére a meghatározott korszakhatárhoz, és a következő év őszén még az előző tanév tankönyveiből dolgoztak.

A hetedik, illetve tizenegyedik osztályosok történelemóráin ezt követően a 19. század közepétől a 20. század közepéig (a második világháború végéig) tartó időszakról lesz szó, míg korábban az 1711-1914 közötti évek voltak porondon.

A hetedikesek számára írt, új kísérleti tankönyv egy egyszerű, kedvcsináló bevezetővel indít. A fejezetek elején a diákok rendszerint egy rövid előzetest találnak, amely néhány pontban összefoglalja az adott fejezet főbb mondanivalóit, ami segíti a diákot a tájékozódásban, valamint tudatja vele, mire számíthat a következő 30-40 oldalon. Gyakorlatilag ezt a hatékony módszert használják bizonyos nemzetközi és hazai online hírportálok is, amelyek a leadet pontokba szedik.

A leckék elején ismétlő kérdéseket találunk, amelyek tanároknak és diákoknak egyaránt segítséget nyújtanak az adott korszak előzményeinek felelevenítésében. A korábbi tankönyvekhez képest több a kép és kevesebb a szöveg, ami színesebbé és vonzóbbá teszi az anyagot a 13-14 éves diákoknak, ám kérdés, hogy elegendő információt közvetítnek-e számukra.

A hetedik évfolyamnak készült kísérleti történelemtankönyv "A gyarmatbirodalmak kora" című leckéjének első oldala

A szöveg jól tagolt, több ún. keretes rész színesíti, a „szárazabb” tananyagon túl érdekességeket is közölve, azonban a főszöveg ezekhez képest mintha sokszor a háttérbe lenne szorítva. A kiadvány egyik nagy előnye, hogy a fejezeteken belüli leckék egyes oldalain is több kérdést tesz fel az adott lecke bizonyos részével kapcsolatban, amelyre a választ – a legtöbb tankönyvvel ellentétben – nem az előtte lévő szövegrészből lehet megtalálni. Például III. Napóleon francia császár uralkodását taglaló szöveg után a tankönyv szerzői azt a kérdést teszik fel, hogy „mit jelent az, ha egy országról azt mondják, hogy nagyhatalom?” Erre nincs meg a konkrét válasz az előtte található két bekezdésben, így gondolkodásra sarkallja a diákot, aki a tanár segítségével megtalálhatja a megfelelő választ. A kérdéses rendszer egyébként magának a tanárnak is segítséget nyújt, hogy a tankönyvben is szereplő adatok mellett mely érdekességeknek érdemes még utánanéznie, amikor az órára készül.

Nagy előnye a nyomdatechnikailag is igényesen kivitelezett kiadványnak, hogy a diákokat gondolkodásra, véleményalkotásra sarkallja, s nem csupán a „magolás” segítségével bővíti az ismereteiket. Az adott lecke végén található kérdések az eddig is megszokott módon már az elolvasottakra kérdeznek rá, amely az ismétlésben és a megértésben segít, továbbá játékos feladatokra buzdítja az osztályt. Külön pozitív és kiemelendő eleme a tankönyvnek, hogy nem a „szájbarágós módszert” fejleszti tovább, ugyanis az eseményeket összekötő láncokra magának a diáknak kell rájönnie. Ugyanakkor felmerül a kérdés, vajon elegendő lexikális tudást ad-e.

A hetedikes tankönyvet források színesítik, ám nem nevezhető forrásközpontúnak. Látványos, ám egyszerű és közérthető grafikonok segítenek eligazodni a diáknak a számok hálójában, például a „vasútvonalak növekedése a 19. században” című ábra a vizuálisabb típusúaknak is segít az arányok megértésében.

A tankönyv azonban néhány helyen pontosításra szorul, például a 43. oldalon található Magyarország nemzetiségi összetételét bemutató ábrán érdemes lenne odaírni, hogy a Horvátország nélküli Magyar Korona alá tartozó területekre szorítkozik a grafikon. A 126. oldalon található, a két világháború közti német terjeszkedést bemutató térkép pedig kissé torzan ábrázolja a demilitarizált rajnai övezetet. Némileg zavaró, hogy a magyarországi nyilas diktatúrát tárgyaló fejezet bevezetőjénél a híres Ivo Dzsima-i zászlófelállításról készült kép található. Emellett sajnos a helyesíráson is volna még mit csiszolni. Továbbá érdemes lenne megemlíteni például a Távol-Kelet egyik legfontosabb századfordulós összecsapását, az orosz-japán háborút, valamint a szüfrazsett mozgalmat és Mussolini Olaszországát is. Ugyanakkor kifejezetten jó döntés volt külön leckét szentelni a magyar feltalálóknak.

A kísérleti tankönyv nagy erénye a hozzátartozó munkafüzet, amely megkönnyíti a diákoknak a megszerzett tudás otthoni elmélyítését, átismétlését.

1. Színes, jól tagolt, kedvcsináló
2. Fejlesztő hatású, teli újdonságokkal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés