Változatos módokon csonkították meg a veszélyesnek hitt halottakat a középkorban

Vajon feltámadhat-e az ítélet napján?

Az új király azonban nem hagyta meggyőzni magát, így csak apja csontjait temettette el Saint Denis-ben december 3-án, s ezzel heves teológiai csatározást robbantott ki. A vita helyszínén, a párizsi egyetemen Servais du Mont-Saint-Éloi a következő kérdést tette fel: „A pápa kivételével joga lehet-e bárkinek arra, hogy figyelmen kívül hagyva a halott ember utolsó kívánságát, az elhunytat ne az annak végakaratában kijelölt helyen helyezze örök nyugalomra?”

A koldulórendekkel szemben a klérust támogató skolasztikus filozófus, Genti Henrik még nyersebben fogalmazott: „Kötelezhetőek-e azon egyházi intézmények, amelyek egy olyan személy testrészét őrzik, aki nem járult hozzá testének halála utáni feldarabolásához, hogy lemondjon testrészről, egyesítve azt a testtel, illetve utasíthatóak-e arra azon egyházi intézmények, amelyekben a halott egész testét kellett volna örök nyugalomba helyezni, hogy tegyenek lépéseket a test újraegyesítésének érdekében?”

Mindkét teológus érvelése a feltámadás kérdése körül forgott, mivel azt firtatták, hogy egy személy, akinek testrészeit különböző helyeken temetik el, vajon feltámadhat-e az ítélet napján? Genti Henrik helyénvalónak gondolta a lágy részek és a zsigerek korai elföldelését, mondván, hogy azok amúgy is rothadásnak indulnak, és hosszú távú szállításuk veszélyessé válhat, de elutasította azt a gondolatot, hogy a testet és a koponyát egy helyen kellene eltemetni.

Testi deformitásaik miatt sokakról már születésükkor úgy hitték, gonosz erő lakozik bennük

Ehelyett a platóni gondolkodással felvértezett filozófus úgy érvelt, hogy mivel a szív a legfontosabb szerv, ezért a király nemcsak egy szervet tagadott meg a Saint-Denis- székesegyház papjaitól, hanem tulajdonképpen magát az egész testet.

Oliverus Trecorensis annak a vélekedésének adott hangot, hogy egyenesen üdvözítő lenne, ha a király holttestét nem egyben, hanem különböző helyeken helyeznék örök nyugalomra, mert így az uralkodó lelki üdvéért több imát mondanának a hívek és a papok.

Ezt az érvelést azonban elfogadhatatlannak tartotta Godefridus de Fontibus, merthogy a test feldarabolása tönkreteszi és bemocskolja a lelket, és csökkenti az imák hatékonyságát. A teológusok mindent megpróbáltak, hogy a vitát spirituális szinten tartsák, de érveik mögött felsejlettek a testrészekhez, mint ereklyékhez köthető anyagi kérdések is.

Godefridus de Fontibus, fenntartva véleményét a holttest integritásának jelentőségéről, egy Oliverus Trecorensishez intézett ellenérvében kifejtette, hogy az uralkodónak inkább a vagyonát kellene szétosztania, és megfizetnie a lelki üdvéért imákat mormoló szerzeteseket, mintsem teste szétdarabolásával biztosítania a megfelelő mennyiségű fohászok számát.

Genti Henrik pedig – a szervek közti hierarchia létéről kialakított gondolatmenetére hivatkozva – úgy vélekedett, hogy a szerzetesektől megtagadott királyi szív jelentősen csökkenti a rendházak bevételeinek nagyságát, amely az egyházi intézményt meglátogató hívők adományaiból áll össze. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy az adott szentély előbb-utóbb megszűnik királyi temetkezési hely lenni.

1. Gyilkosság a halál után
2. Vita a királyi testrészek fölött
3. Vajon feltámadhat-e az ítélet napján?
4. A német módszer

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére