Változatos módokon csonkították meg a veszélyesnek hitt halottakat a középkorban
2023. február 10. 08:54 Jon Kaneko-James
A középkori Európában az erőszak és a büntetés nem ért véget a halállal. Az írországi Roscommon megyében található Lough Key közelében a 2005 és 2009 között zajló régészeti feltárások során 137 – a VIII. és a XIV. század között eltemetett – ember maradványaira bukkantak. Az elhantoltak között két férfinak is nagy méretű kövek voltak a szájában; az egyiknél olyan erővel történhetett a kőbehelyezés, hogy az állkapocs kimozdult a helyéről. A korabeli Európában azonban más okok miatt is többször feldarabolták, „kifilézték” a holttesteket, különösen az otthontól távol elhunyt uralkodók maradványait.
Korábban
Gyilkosság a halál után
Az angliai Walkington Wold-i bronzkori temető feltárása során, 1967 és 1969 között, a régészek hét, állkapocs nélküli emberi csontvázra bukkantak. Egy 2002-es, Ada Riccardi vezette olaszországi ásatás alkalmával pedig egy olyan férfi földi maradványait tárták fel, akinek arckoponyája súlyosan deformálódott a halálát követően az arcára helyezett és a szájába erőszakkal betuszkolt nagy méretű kövek miatt.
A nekrofóbia, vagyis a halottaktól való félelem nyomai számos középkori sírban fellelhetőek. Erre utalnak a kemencékben, kutakban, gödrökben, hatalmas kövek alatt vagy szokatlan pozíciókban feltárt emberi maradványok is; az elszigetelt temetőkben, határvidéken, folyók vagy utak mentén és az útkereszteződéseknél eltemetett halottak, illetve a csontvázakon post mortem, azaz halál utáni meghökkentő sérülések.
A holttestek ellen elkövetett „erőszakos cselekményeknek” számos mozgatórugója lehetett: a különféle betegségektől, fertőzésektől (lepra), a test fizikai deformitásától és a genetikailag öröklött defektusoktól – mint például a Down-szindrómás egyénektől – való félelem. A vallási-politikai közutálat tárgyát képező, az eretnekséggel vádolt, avagy keresztelőjük előtt elhalálozott, illetve boszorkány hírében álló személyek és öngyilkosok holttestei szintén különféle tortúrák elé nézhettek.
A középkori Itália, a Német-római Császárság és a Francia Királyság egyes régióiban a nemi erőszakot vagy öngyilkosságot elkövető, avagy az eretnekség bűnébe eső, nemkívánatos személyek (holt)testét a földön végighúzva vitték a bírósági tárgyalásra, ahol bűneik miatt elítélték és felakasztották őket.
Egy XIV. századi lille-i törvénykönyv szerint a női öngyilkosok tetemeit máglyán égették el csakúgy, mint a gyilkosság miatt elítélt személyeket. A XV. században élő itáliai jogtudós, Bertachinus dei Firmani egyenesen helyénvalónak és igazságosnak tartotta az öngyilkosság vétkébe esett személyek lefejezését. A holttestek megcsonkításának, megbénításának a gyakorlata a félelmen alapult: a középkori Európa lakói rettegtek az élőhalottaktól.
A XII. századi Angliában élő pap, bizonyos Newburg-i Vilmos (William of Newburgh) számos történetet írt le sírjaikból felkelő lelkipásztorokról és egyszerű falusiakról, akiket csak lefejezés vagy szívük elégetése árán lehetett meggátolni abban, hogy újra és újra elhagyják koporsóikat. Nancy Caciola amerikai történész a középkori halottakról szóló könyvében kifejti, hogy különböző nációk különböző módokon próbálták megakadályozni azt, hogy halottaik elhagyják nyughelyüket.
Egy, az 1576-os velencei pestisjárvány idején elhunyt nő szájába téglát tettek, hogy a vámpírnak hitt asszony ne falatozhasson a többi halottból
Egy Hervé Martin által lejegyzett breton népmesében például szerepel egy árnyékvilágba távozott pék, aki sírját elhagyva rendszeresen visszajárt a feleségéhez. Őt egy igen drasztikus módszerrel gátolták meg abban, hogy folytassa rémisztő túráit: a rokonok felnyitották a sírját, és eltörték mindkét lábát.
Az elmúlt évszázadokból számos temetkezési gyakorlatot ismerünk (a dél-olaszországi Capo Colonnában vagy az írországi Roscommon megyében például nagy méretű köveket, valóságos sziklákat helyeztek az elhunytak mellkasára), hogy a „vámpírt” a sírjában tartsák. A középkori Európában azonban más okok miatt is daraboltak fel, „filéztek ki” holttesteket.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![sport](/ih0Ax/label/.cut-640x400/106.jpg)
sport
- Legendás győzelmeknek adott otthont az egykori Népstadion
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi 20:20
- Rágcsálóírtó munkát is kénytelen volt elvállalni a Tüskevár szerzője, Fekete István 18:05
- Borzalmas vérengzéssel járt India és Pakisztán függetlenedése 16:05
- Gyermekkatonákat is harcra fogtak Okinava japán védői 15:05
- Félelmetesen pontos ábrázolást adott a jövőről műveiben Jules Verne 09:50
- Túlerőben volt az olasz sereg, mégis elsöpörték őket az osztrák-magyar csapatok 09:05
- Már fiatal korában a világ legjobb orientalistái közé sorolták Goldziher Ignácot tegnap
- Még kamasz volt, amikor már elkezdték kiadni Weöres Sándor verseit tegnap