Változatos formákban vetekedtek a hatalomért az Árpád-ház tagjai

A bosszú lesújt

II. (Vak) Béla trónra lépésével a király más csoportra kezdett el támaszkodni, mint elődje. Közöttük is jelentős szerep jutott Belos bánnak, a király sógorának, valamint Ilonának, a király feleségének. Béla hatalmát természetesen a korábban Kálmán, majd István pártján lévő főurak veszélyeztették leginkább.

Ezért 1131-ben országgyűlést hirdetett Aradra, ahol Ilona parancsára a jelenlévők rárontottak a király megvakításáért felelős főurakra, és közülük hatvannyolcat megöltek, a javaikat pedig elkobozták.

A Kálmán-párti előkelők sorai a következő évben még tovább ritkultak. 1132-ben Borisz, Kálmán törvénytelen fia külföldi csapatokkal támadt Magyarországra, és sokan csatlakoztak hozzá. A király pedig a döntő csata előtt újra gyűlést hirdetett, ahol feltette a kérdést, hogy vajon Borisz fattyú-e vagy Kálmán fia.

A későbbi II. Béla megvakíttatása

Azok, akik nem elég lelkesen bizonygatták Borisz törvénytelen származását, hasonló sorsban részesültek, mint az Aradon lemészároltak. A kiterjedt leszámolások mindenesetre meghozták az eredményüket: 1132. július 22-én a Sajó menti csatában II. Béla serege tönkreverte Boriszét.

A király uralmát ezt követően már nem fenyegette semmi, ám egy érdekes momentumot még meg kell említenünk. A XIV. századi krónikakompozíció ugyanis Béla tulajdonságai között kiemelte az alkoholizmust, amely miatt „Pócsot és Sault, e két szerzetest részegségében ellenségeik kezére juttatta, s ok nélkül megölték őket”.

Rokay Péter történész azt vetette fel, hogy az itt szereplő Saul azonos lehet a már említett Árpád-házi herceggel. Ennek alapján Sault a legyőzése vagy félreállítása után uralkodásra alkalmatlanná tették, és egyházi kötelékbe szorították. (Ez egyébként a korszakban általános volt.)

Ezt az érvelést gyengíti, hogy valóban tudunk egy fontos szerepet betöltő Saul nevű egyházi személyről, ám ő dömösi prépost volt. Nehezen elképzelhető, hogy II. Béla pont az apja által alapított prépostság élére helyezte volna egykori riválisát, kiváltságos helyzetet biztosítva ezzel a számára.

Bármi történt is Saullal, a Sajó menti csatát követően II. Béla uralkodását már nem fenyegette semmi, sőt Borisz egyre gyengülő próbálkozásait leszámítva a király fiának, II. Gézának is stabil maradt a helyzete.

1. Élő emberekre rakatott lóganéjból tüzet
2. Jöttünk, láttunk, uralkodnánk
3. Saul öröklése
4. A bosszú lesújt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig