7 végzetes pillanat

Valódi, megtörtént bűnesetek is foglalkoztatták Agatha Christie-t és írótársait

2019. január 15. 16:29 Múlt-kor

Agatha Christie kétségtelenül a 20. század egyik legnagyobb írója. Az ő nevéhez fűződnek olyan klasszikus krimik, mint a „Gyilkosság az Orient Expresszen” (1934), „Az ABC-gyilkosságok” (1935), vagy a „Tíz kicsi néger” (1939), de nem csupán a fiktív bűncselekmények mestere volt: a valódi bűntények iránt is valódi érdeklődést mutatott, írói körével együtt.

Agatha Christie
Kép forrása: theaustralian.com

Az elhivatott krimiírók klubja

A „Nyomozóklubot” (The Detection Club) 1930-ban hozta létre Anthony Berkeley, mint a brit krimiírók társaságát. Christie egyike volt a 26 alapító tagnak, akik mind az első világháborút követően előtörő új, sikerre éhes regényírói nemzedékhez tartoztak. A háború utáni évek komor hangulatát nagyszerűen életre keltették írásaikban: ebben a világban semmi sem volt fekete-fehér, jó vagy rossz, és a gyilkos vagy elkövető mindig olyan ember volt regényeikben, akire az olvasó alig gyanakodott. Igazi forradalmárok voltak, hatásuk pedig napjainkban is érződik nem csupán az irodalomban, de a televízióban és a mozivásznon is, a thrillerektől a horrorfilmeken át a sorozatokig.

A Detection Club legfontosabb aspektusa az volt, hogy a legszigorúbb mércéhez tartotta tagjai írásait. Ez oly módon történt, hogy a tagok kötelesek voltak lépésről-lépésre bemutatni, hogyan oldja meg az elé táruló bűntényt főszereplőjük – például Christie egyik visszatérő karaktere, Hercule Poirot nyomozó. Be kellett mutatniuk, a karakter hogyan gondolkodik, milyen bizonyítékok állnak rendelkezésére, és ezek alapján hogyan jut el a helyes következtetésre.

A belépő tagoknak a következő kérdést tették fel: „Megfogadod-e, hogy nyomozóid jól és igaz módon nyomozzák ki az eléjük tárt bűntényeket, azon eszet alkalmazva, amellyel jónak látod felruházni őket, és nem hagyatkozol Isteni Kinyilatkoztatásra, Női Megérzésre, Handabandára, Hókuszpókuszra, Véletlenre, sem Isteni Cselekedetre, se nem alkalmazod ezeket?”

Mind intelligens és éleslátó emberek voltak, akiknek jó szeme volt a részletekhez és érzékük a legelborultabb elmék működéséhez is, és habár kitalált bűncselekményeik tették őket híressé, különös érdeklődést mutattak a valódi nyomozások iránt is. Agatha Christie, Anthony Berkeley, G.K. Chesterton, Dorothy L. Sayers és a többiek gyakran próbára tették elméjüket a klubvacsorák során.

Tulajdonképpen keresve sem lehetett volna jobb embereket találni arra, hogy agyafúrt megoldásokat találjanak a való élet rejtélyeire. A Detection Club 26 alapító tagja közt volt két orvos (R. Austin Freeman és Robert Eustace), a katonai hírszerzés négy veteránja (Ronald Knox, Millward Kennedy, Manning Coles, és A.E.W. Mason), valamint egy kémiaprofesszor is (J.J. Connington). Christie-nek gyógyszertári munkatapasztalata volt, így ő a mérgekhez értett leginkább.

Műveikben természetesen szerepet játszottak a valós esetek, és említésre is kerülnek – Christie például említi a híres pilóta, Charles Lindbergh csecsemő fiának 1932-es elrablását a „Gyilkosság az Orient Expresszen”-ben –, volt azonban egy ügy, amely minden egyébnél nagyobb érdeklődést váltott ki a csoport tagjaiból.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Frederick Bywater, Edith Thompson és Percy Thompson egy közös nyaraláson (kép forrása: Wikimedia Commons)Dorothy L. Sayers (kép forrása: allthetropes.wikia.com)A Detection Club vacsorája 1932-ben (kép forrása: carrdickson.blogspot.com)Anthony Berkeley (kép forrása: The Independent)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!