Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Korábban
Korai sikerek
Ovidius Kr. e. 43-ban született Sulmo városában (ma Sulmona, Olaszország), Rómától mintegy 120 kilométerre keletre. Levelei, illetve Tristia (Keservek vagy Szomorúságok) című, már száműzetése idején írt, öt kötetbe gyűjtött versei rengeteg életrajzi adattal szolgálnak a történettudomány számára.
Önmagát már ifjúkorától fogva született költőként írja le: „Önként jött ajkamra, kötött formában az ének” – írja a Tristiában. Ifjúként a birodalom számos szegletét bejárta, majd Athénban tanult.
Ezt követően végképp hátat fordított a hivatalnoki, illetve politikai pályának, helyette Rómába költözött, hogy a verselésnek szentelje idejét. Beleszeretett a városba, a város pedig jól fogadta szerzeményeit.
Első jelentősebb műve a Kr. e. 16-ban elkészült Amores (Szerelmek) című versgyűjtemény volt, amelyben egy Corinna nevű fiatal nővel való kapcsolatról mesél. E versciklusban Ovidius városias, ironikus hangot üt meg, sokak szerint azonban Corinna nem egyszerű kitalált személy volt.
Sidonius Apollinaris, a Kr. u. 5. század galliai püspöke és írója idősebb Juliával, Augustus császár egyik lányával azonosította, akivel szerinte a költő viszonyt folytatott, magára haragítva az uralkodót.
A későbbi korok történészei rendre megcáfolták ezt az elméletet, és a legtöbb szakértő fiktív személynek tartja Corinnát.
Az Amorest követően egymás után jöttek a sikerek Ovidius számára. Következő nagy műve, a Heroides (Hősnők levelei) drámai monológok sorozata, amelyek előadói a görög-római mitológia prominens női alakjai: Dido, Médeia és Ariadné például egyaránt szerelmük rossz bánásmódján keseregnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap