Valóban élhettek elvadult sertések a 19. századi London csatornarendszerében?
2019. október 8. 18:48 Múlt-kor
Korábban
A valószerűség kérdése
Mayhew tolmácsolásában állást foglalt a disznók létének valószínűségével kapcsolatban: különösnek találta, hogy a város lakói sohasem látják a disznókat egyetlen csatornarácson át sem, és nem is hallják röfögésüket. „E történetnek azonban, bármily kétes hitelességű is, megvannak a hívei” – írta.
Ez egyáltalán nem meglepő. London ekkoriban zsúfolásig telve volt piacokkal, ahol élő haszonállatokat is értékesítettek, a legtöbb csatornanyílás pedig semmivel sem volt letakarva.
„Ha ennyi állat van kint a városban, és bejuthatnak a kanálisokba és a csatornákba... ebben az értelemben hihetőnek tűnik” – mondta el Ward. „Az, hogy tudnának-e szaporodni, és csatornadisznók egész faját létrehozni, már más kérdés.”
A legenda feltűnése lehet a lakosságnak az infrastruktúrával kapcsolatos elégedetlenségének kivetülése is. A nem megfelelően működő csatornák kialakításához és bővítéséhez számos helyen dúlták fel a természetes környezetet, és bármennyire szükségesek is voltak ezek a munkálatok, sokakat dühítettek a nyomaik.
1859-ben Richard Rowe brit születésű ausztrál író, aki Peter Possum álnéven gyakran jelentetett meg cikkeket ausztrál lapokban, a Sydney Morning Herald lapjain panaszkodott arra, hogy a szennyvízcsatornák építése „szomorú pusztítást végzett a London körüli vidéken.
Szerinte az „ágyúszerű kifolyócsövek, amelyek elnyomják az árkok csalánosait” és az „alagutak nyers vörös bejáratai” sértőek voltak a természetre nézve – talán ezen érzés mentén valahol igazságosnak érezhették sokan, hogy a természet a maga módján áll bosszút.
„Az olvasó természetesen annyit hisz el e történetből, amennyi neki tetszik” – zárta Mayhew a csatornadisznók legendáját. Lehetséges, hogy volt valamiféle alapja, de az is, hogy egyáltalán nem volt.
A 19. század közepén London felszíni és földalatti világa nem különült még el olyan élesen, mint napjainkban, és a kettő között nagyobb volt az átjárás.
Manapság legfeljebb arról számolnak be a hírek, ha egy „zsírhegy” ismét eltorlaszolja a szennyvízcsatornát, a felszín alatti világ azonban minden rejtélyével, ismeretlen és gyomorforgató mivoltával továbbra is képes izgatni az emberek fantáziáját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.