Vakmerő nő a frontvonalban: fényképezőgép, bozótkalap és gyöngy fülbevaló
2020. szeptember 20. 08:28 Múlt-kor
Korábban
A kötél árnyékában
1956 decemberében, amikor a szovjetek által levert magyar forradalom és szabadságharc után még ezrek áramlottak át az osztrák határon egy jobb élet reményében, Dickey nemcsak fotósként volt jelen, hanem gyógyszerek Magyarországra történő átcsempészésében is segédkezett.
Magyar határőrök fogták el, majd Budapestre szállították a politikai rendőrség egyik börtönébe. Magánzárkába zárták, ahol több héten át tartották fogva. Ezalatt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádolták, és többször is akasztással fenyegették.
1957. január 27-én a következő hír jelent meg a kommunista párt központi lapjában, a Népszabadságban: „Georgette Meyer Chapelle amerikai állampolgárt – a Life volt munkatársát – jelenleg az International Rescue Comittee (Nemzetközi Mentési Bizottság) alkalmazottját 1957. január 26-án megtartott tárgyaláson hozott ítéletével a Budapest V. kerületi bíróság tiltott határátlépés miatt Magyarországról kiutasította.”
A rövid híradásban azt már nem tették hozzá, hogy amerikaiak közbelépésére volt szükség szabadon bocsátásához.
A korábban sem szélsőbaloldali szimpátiájáról ismert haditudósító még erőteljesebben szembefordult a kommunista eszmével. Hazafias hajlamai már gyerekkorában nyilvánvalóvá váltak, kisiskolásként például iskolába menet minden reggel megállt az amerikai zászló előtt, és szalutált. Különös viselkedésével kilógott társai közül.
Későbbi élete során is amerikai hazafiként tekintett magára, mivel úgy gondolta, sehol máshol a világon nem foglalkozhatott volna egy hozzá hasonló nő azzal, amivel szeretett volna. „Bármivel foglalkozhatsz, amivel akarsz, ha annyira akarod, hogy minden mást feladsz azért, hogy ezt tehesd” – mondta 2001-es életrajza szerint Chapelle, és kijelentése akár az amerikai álom mottója is lehetne.
1958 őszén Kubában járt, hogy megörökítse Castro és követői a diktátor, Fulgencio Batista hatalmának megdöntéséért folytatott, végül sikeresnek bizonyult harcát, de az ötvenes években emellett több (polgár)háborús övezetben is megfordult, többek között Indiában, a Dominikai Köztársaságban, Algériában és Libanonban is.
Figyelme idővel Délkelet-Ázsia felé fordult, és az első nő lett, aki számára a Pentagon engedélyezte, hogy ejtőernyős bevetésen vegyen részt Vietnámban. Tudósított a laoszi és vietnámi gerillaellenes harcról, készített fotósorozatokat amerikai tanácsadókról, valamint helikopterpilótákról is. Egy 1962 augusztusában megjelent dél-vietnámi katonákat szállító amerikai helikopterben készült képe néhány hónappal később elnyerte Az év fotója díjat a National Press Photographers' Associationnél.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Egész Magyarország gyászba borult 1920. június 4-én
- Száz év után derítették ki, hogy valóban megtörtént a II. Vilmos császár életére törő küldetés
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek
- Külpolitikai tevékenysége világhírűvé tette Apponyi Albertet
- Évekig nem tudták, hová tűnt el egy egész zászlóalj
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd
- Egész Magyarország gyászba borult 1920. június 4-én 09:50
- Példás jelleme népszerűvé, betegsége végül uralkodásra alkalmatlanná tette III. Györgyöt 08:20
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix tegnap
- Máig rejtély övezi a Hawaii-sziget lakói által istenként tisztelt Cook kapitány halálát tegnap
- Gyökeres változásokat hozott Iránban Homeini forradalma tegnap
- Számos ritkaságra licitálhatnak az érdeklődők a Múzeum Antikvárium árverésén tegnap
- Minden igyekezete ellenére soha nem nyerte el az áhított Oscar-díjat Tony Curtis tegnap
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete tegnap