Vakmedve-korbácsolás és patkányheccelés – véres állatviadalok Shakespeare Angliájában
2017. január 31. 14:58
A 16-17. században, miközben kulturális reneszánsz zajlott le Angliában, és William Shakespeare megalkotta legnagyszerűbb darabjait, számos színházban a szórakozásnak egy kevésbé civilizált formája is nagy népszerűségnek örvendett. A kor egyik legnépszerűbb látványossága a medveheccelés (vagy medvegyötrés) volt, ám a szervezők borzok, kakasok és majmok bevonásával zajló viadalokat is rendeztek. A korabeli Angliában még a királyi udvar tagjai, többek között I. Erzsébet is részt vett olykor a borzalmas „előadásokon”.
Korábban
Véres játékok
Shakespeare Macbethjének utolsó színében a címszereplő egy ponton ezt mondja ellenségeinek: „Nem futhatok. Karóhoz kötve kell, mint medvének, a hajrát kiállanom.” Az előbbi mondatok a ma olvasója számára már nem sokat jelentenek, a korabeli közönség azonban könnyedén felismerhette benne a medveheccelésekre való utalást – olvasható a History cikkében. Sőt: sok, Shakespeare darabjait előszeretettel látogató londoni tartozott a közeli „medvekertek” védnökei közé, ahol kutyák, medvék, bikák, csimpánzok és más állatok harcoltak az életükért ordítozó tömegek előtt. A véres viadalok London nem túl jó hírű Bankside kerületében zajlottak, ahol számos arénában sor kerülhetett a mérkőzésekre. 1639-ben egy látogató így számolt be az egyik hangulatáról: „Ott hallhatod emberek ordítását, kutyák ugatását, medvék morgását és bikák bömbölését, amelyek egy vad, mégis természetes harmóniává állnak össze.”
Messze a legnépszerűbb sport a medveheccelés volt. A látványosság során a medvét egy gödörbe hajtották, majd lábánál vagy nyakánál fogva egy cölöphöz kötözték. Miközben a nézők éljeneztek és megtették tétjeiket, egy csapat kutyát – általában mastiffokat vagy buldogokat – engedtek be az arénába, hogy megtámadják a medvét. Robert Laneham, I. Erzsébet udvarának egyik hivatalnoka nagyon kellemes látványosságként emlékezett meg a „sportról”, amely általában addig folyt, míg a medve meg nem ölt néhány kutyát, vagy amíg őt nem terítették le a kutyaharapások.
Mivel a medvéket külföldön szerezték be, meglehetősen magas áron, igyekeztek biztosítani, hogy lehetőleg éljék túl a viadalt. Volt olyan medve, amely néhány küzdelem után kisebb híresség lett Londonban. Az állatoknak olyan neveket adtak, mint Mészfesték Ned, Fösvény Harry vagy Vak Bess. A Sackerson nevű medvét még Shakespeare A windsori víg asszonyok (újabb fordításban: A windsori víg nők) című vígjátékában is megemlítik: „Nekem az ételem, italom, oh: én láttam Sackersont szabadon, vagy huszszor, és megfogtam lánczánál fogva; de biztositom, az asszonyok annyira sivalkodtak és rikácsoltak hozzá, hogy pompás volt. Hanem valóban, az asszonyok ki nem állhatják; nagyon rossz hajlandósággal vannak az ily durva jószág iránt.”
A medveheccelés szokása Angliában a középkorig vezethető vissza, de a látványosság csak a 16. század közepére vált igazán jövedelmező üzletté, amikor Philip Henslowe, valamint a hozzá hasonló impresszáriók kifejezetten állatviadalok megtartására kerítettek el területeket a Temze déli partján. A hangos, véráztatta arénákban zajló viadalok rendkívüli népszerűek voltak, és nemsokára már a Globe-ban vagy a Rose-ban zajló színházi előadások legkomolyabb vetélytársaiként hivatkoztak rájuk.
A medveheccelés az angol dráma Shakespeare, Christopher Marlowe és Ben Jonhson nevével fémjelzett aranykora idején is ugyanolyan közkedvelt maradt mindent társadalmi réteg körében. I. Erzsébet is nagy medveheccelés-rajongó hírében állt, olyannyira, hogy egy alkalommal még a francia nagykövet tiszteletére is rendezett egy viadalt. I. Jakab pedig egyenesen akkora csodálója volt a kegyetlen előadásoknak, hogy privát küzdelmeket is rendezett, amelyekre a Tower menazsériából kölcsönzött jegesmedvéket és oroszlánokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Alvilági segítséget is kaptak az amerikaiak a Mussolini elleni harcban
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap