Új bizonyíték a neandervölgyiek és a modern emberek keveredésére
2025. március 11. 15:03 Múlt-kor
28 000 éves gyermekcsontváz, amely egyszerre hordozza a neandervölgyi és modern emberi jellemvonásokat, új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót. A Lapedo-gyermek maradványainak pontos kormeghatározása forradalmi technika segítségével igazolta, hogy a kisgyermek évezredekkel azután élt, hogy a neandervölgyiek elméletileg eltűntek.

Prémekbe öltözött gyermek (Illusztráció)
Korábban
Új kormeghatározási módszer hozott áttörést
A tudósok jelentős előrelépést értek el a Lapedo-gyermek – őskori csontváz – vizsgálatában, amely egyszerre mutat neandervölgyi és modern emberi vonásokat. A fejlett radiokarbonos kormeghatározási technika segítségével sikerült pontosan meghatározni a maradványok korát, ami új szempontokat hoz a korai ember történelmének értelmezésébe.
A Lapedo-gyermek felfedezése
A majdnem teljes csontvázat 1998-ban találták meg Portugáliában, a Leiria régióban található Lagar Velho sziklabarlangban. A maradványokat vörös festékkel borították, ami arra utal, hogy temetése előtt festett állatbőrbe burkolhatták. A gyermek, aki halálakor 4-5 éves lehetett, különösen nagy érdeklődést keltett, mivel csontjai a modern emberi és neandervölgyi vonások egyedi keveredését mutatták.
Neandervölgyiekkel keveredett modern emberek?
A kutatók megfigyelték, hogy a testarányok és az állkapocscsontok szerkezete a neandervölgyiekre emlékeztetnek. Ez azt a feltételezést erősítette, hogy a gyermek olyan populációhoz tartozhatott, amelyben a modern emberek és a neandervölgyiek keveredtek. Ez az elmélet akkoriban merésznek számított, de később a genetikai kutatások megerősítették, hogy valóban léteztek ilyen vegyes csoportok. Ma már tudjuk, hogy a ma élő emberek génállományában is találhatók neandervölgyi DNS-szakaszok.
A kormeghatározás kihívásai
A csontok rossz állapota hosszú ideig akadályozta a pontos datálást. A maradványokat körülvevő növényi maradványok szennyeződést okoztak, ami pontatlanná tette a hagyományos szénizotópos kormeghatározási módszereket. Emiatt sokáig bizonytalan maradt, hogy pontosan mikor élt a Lapedo-gyermek. A csontváz környezetében talált faszén- és állati csontminták 27 700 és 29 700 év közötti időszakra utaltak, de a gyermek pontos kora továbbra is kérdéses maradt.

Új módszer hozta meg a választ
A pontosabb kormeghatározás érdekében az oxfordi radiokarbon-gyorsító egység kutatói fejlett módszert alkalmaztak: a vegyület-specifikus radiokarbon kormeghatározást. Ez a technika a csontok kollagénjének egyik különleges aminosavára, a hidroxiprolinra összpontosít, amely lehetővé teszi, hogy kizárólag a csont saját széntartalmát mérjék, elkülönítve a szennyeződéseket.
Bethan Linscott, a kutatás vezetője elmondta, hogy a gyermek csontjaiból csak nagyon kevés kollagént lehetett kinyerni, és a korábbi adatok megbízhatatlannak bizonyultak a szennyeződések miatt. A hidroxiprolin izolálásával azonban a kutatók megállapították, hogy a gyermek 27 780 és 28 850 évvel ezelőtt élt – a gravetti kultúra idején, amely a kifinomult szerszámkészítéséről és az ikonikus Vénusz-szobrocskáiról ismert.
Új bizonyíték a neandervölgyiek és emberek keveredésére
A Lapedo-gyermeket jóval azelőtt fedezték fel, hogy a genetikai kutatások igazolták volna a neandervölgyiek és a modern emberek közötti keveredést. Érdekes módon a gyermek jóval azután élt, hogy a neandervölgyiek – a korábbi feltételezések szerint – több tízezer évvel korábban kihaltak. Ez újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az emberi evolúció összetettebb volt, mint korábban gondoltuk.
Az elveszett történet helyreállítása
Bethan Linscott szerint a maradványok sikeres datálása olyan érzés volt, mintha egy régen elveszett történetet sikerült volna visszaállítani. „Ez valóban komoly kiváltság” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a felfedezés nem csupán a csontváz tudományos vizsgálatáról szól, hanem a kisgyermek sírjáról, amely kérdéseket vet fel az életéről, tapasztalatairól és arról a világról, amelyben élt.
A tanulmány a Science Advances című folyóiratban jelent meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Így állt ellen a „falvak népe” a kollektivizálásnak 16:05
- 14. századi fa utcát találtak a csehországi Pardubicében 13:42
- Öt évre bezárja kapuit a párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma 13:05
- A LiDAR-os kutatás 5000 éves erődített településeket tár fel 12:03
- Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János 10:34
- A martalóc város kialakulása: Ludlow és a rózsák háborúja 10:02
- Sisi és a koronázási ruha titkai 09:05
- A XVII. századi magyar könyvkiadás női mecénásai tegnap