Ügyesen egyensúlyozott a nagyhatalmak között Törökország a 2. világháborúban
2024. április 21. 16:05 Múlt-kor
Korábban
Lehetetlen kérés
1943 novemberében a brit miniszterelnök utoljára megpróbálkozott terve előadásával, amikor a „három nagy” – ő, Roosevelt elnök és Sztálin szovjet pártfőtitkár – első ízben találkozott személyesen az iráni Teheránban.
A konferencia legelső napján, november 28-án Churchill mindenkit meglepett a balkáni invázió és Törökország bevonásának tervével, azonban a brit kormányfő kapta szövetségeseitől a sokkolóbb meglepetést: Roosevelt továbbra is elzárkózott a tervtől, Sztálin pedig – mivel már ekkor saját érdekszférája részének tekintette a Balkán-félszigetet – egyenesen követelte, hogy a nyugati szövetségesek kizárólag az Overlord-hadműveletre való felkészüléssel foglalkozzanak, valamint egy dél-franciaországi elterelő hadművelettel.
Churchill Roosevelttel és Sztálinnal a brit delegáció által a miniszterelnök 69. születésnapja alkalmából rendezett vacsorán Teheránban, a konferencia után, 1943. november 30. Sztálin a konferencián ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugati szövetségesek kizárólag a franciaországi partraszállásra koncentráljanak.
Megjegyezte továbbá, hogy Törökország szerinte „elveszett ügy”, és mivel a hadiszerencse már teljességgel a németek ellen fordult, felesleges tovább kérlelni Ankarát a háborúba való belépésre.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Terve teljes kudarca nyomán nagy fordulat állt be Churchill és Törökország viszonyában: a brit miniszterelnök hirtelen felhagyott minden addigi diplomáciai tapogatózással, és az innentől érkező közös brit–amerikai üzenetek jóval határozottabb hangnemet ütöttek meg: számon kérték a háborúhoz való csatlakozás addigi hiányát, valamint elzárkóztak a törökök hadianyag- és felszerelés-követeléseinek teljesítésétől addig, amíg Törökország nem hagy fel a Németországgal folytatott kereskedelemmel. Ennek érdekében a nyugati diplomaták szándékosan – sokszor túlozva – fenyegetőztek a Szovjetunió térségbeli terjeszkedésével is.
1944 elejére nyilvánvalóvá vált Inönü és a török vezetés számára, hogy a kettős játszma nem működhet tovább. 1944. április 14-én a Török Nemzetgyűlés megszavazta a Németországgal való kereskedelem felfüggesztését, négy hónappal később pedig a diplomáciai kapcsolatot is megszakították a Harmadik Birodalommal.
Franklin Roosevelt, Ismet Inönü és Winston Churchill a második kairói konferencián, 1943. december 4. és 6. között. Miután balkáni álmait Sztálin és Roosevelt szertefoszlatta, Churchill egyszerre véget vetett a Törökországnak való „udvarlásnak”.
Ezt követően ultimátumot kaptak a szövetségesektől: 1945. március 1-jéig hadba kellett lépniük, ha helyet akartak maguknak az alakuló Egyesült Nemzetek Szövetségében. Néhány nappal a határidő előtt meg is történt a török hadüzenet, ez azonban csupán jelképes volt.
Külön érdekesség Churchill Törökországgal kapcsolatos szándékainak utóélete: a háború után írt emlékirataiban nyomát sem találni nekik, nincs megemlítve, hogy a meg nem valósult balkáni partraszálláshoz feltétlenül szükség lett volna török segítségre.
Tudta-e, hogy...?
A második világháború során a török légierő pilótákat küldött Nagy-Britanniába kiképzésre, közülük 14-en ott vesztették életüket (13-an balesetben, egy embert gyakorlórepülés közben a németek lőttek le).
Ismet Inönü – Atatürk jobbkezeként – jelentős katonai karriert futott be, a hadnagyi rendfokozattól egészen a vezérkari főnöki pozícióig vitte az oszmán, majd a török seregben.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![rendszerváltás](/ih0Ax/label/.cut-640x400/131.jpg)
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik 20:20
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében 18:05
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély 17:40
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő 16:05
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban 15:05
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai 13:20
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek 11:20
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban 11:05