Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához
2025. január 19. 16:05 Múlt-kor
Korábban
A Közel-Kelet meghódítása
Kroiszosz, Lüdia királya Kürosz győzelmét látva úgy vélte, hogy itt az ideje kiterjeszteni a birodalmát, és görög, babilóniai, és egyiptomi koalíciót hozott össze a perzsák ellen. Hogy biztosra menjen, kikérte a delphoi jósda véleményét, ahonnan azt a választ kapta, hogy ha megtámadja Küroszt, akkor egy nagy birodalmat fog lerombolni.
Kroiszosz támadt, és kezdetben sikereket is aratott, ám télvíz idejére visszavonult a fővárosába, Szardeiszbe, és szélnek eresztette a szövetséges hadakat is.
Kürosznak azonban esze ágában sem volt visszavonulni, hanem télen is folytatta a hadjáratát, és betört Lüdiába. Mikor Kroiszosz felsorakoztatta ellene a seregét, hogy a lovasságával megtörje a perzsákat, Kürosz tevéket küldött a lüd sereg ellen, amelyeknek a szaga elriasztotta a lovakat. A vereség után a perzsák ostrom alá fogták és Kr. e. 547-ben elfoglalták Szardeiszt.
Kroiszosz, Lüdia királya Nagy Kürosz előtt
Hérodotosz szerint Kürosz máglyahalálra ítélte Kroiszoszt, ám amikor az egykori lüd király Apollónhoz fohászkodott, az isten megkegyelmezett neki, és egy hirtelen jött zápor eloltotta a lángokat.
Egy másik forrás hasonlóan beszéli el a történetet, azzal a különbséggel, hogy a családjával együtt élve mászott fel a halotti máglyára, mert nem akarta az ellensége kezébe adni magát, az eső viszont megkímélte őket. A király valódi sorsát nem ismerjük.
Lüdia meghódítása után az Újbabiloni Birodalom következett. Kr. e. 539-ben legyőzte Nabú-naid babiloni uralkodó seregét, majd ellenállás nélkül vonult be a fővárosba, Babilonba. Hérodotosz szerint a perzsáknak úgy sikerült bevenniük a megerősített várost, hogy elterelték a rajta keresztülfolyó Eufráteszt, így amikor a vízszint leapadt, a katonák egyszerűen begyalogoltak a folyó medrében.
Küroszt végül Kr. e. 530-ban hagyta el a hadiszerencse. A birodalom keleti határán lévő masszagéták ellen vezetett hadjáratot, miután azok királynője, Tomürisz, elhárította a perzsa uralkodó házassági ajánlatát. Kürosz a háborúban életét vesztette, és a győztes Tomürisz lefejeztette a holttestét, de a Hérodotosznál olvasható történetet több ókori történetíró, többek között Xenophón is megkérdőjelezte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Hét híres jóslat
- 10 tény a pápaság történetéből
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap