Sorsgyötörte magyar anyák

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 20
50 találat
[1]

1064. január 20.

Salamon király és Géza herceg a főpapok közvetítésével Győrött kibékül

[2]

1229. január 20.

IX. Gergely pápa új püspökség felállítását engedélyezi

Magyarország mindig hídfőállást töltött be a térítésekben. A létrehozott szerémi püspökség is ezt a célt szolgálta: a terület közel esett a Balkánhoz, ahol ortodoxok, illetve bogumil eretnekek éltek. Ezt természetesen a pápaság is figyelembe vette. Ugrin, az ambíciózus kalocsai érsek nagy hangsúlyt fektetett egyházmegye megerősítésére. A szerémi püspökség első székhelye Kő volt, amelyet Bánmonostorának is hívtak. A püspökség a 13. század közepétől két székhellyel rendelkezett (Szerém vára - szenternyei káptalan).

[3]

1265. január 20.

Simon de Montfort vezetésével összeül az első angol parlament a Westminster Hall-ban

[4]

1336. január 20.

A Kőszegi család részéről Lékai János és testvére Albert és Ottó osztrák hercegek szolgálatába lép

[5]

1663. január 20.

I. Lipót császár megnyitja a birodalmi gyűlést

I. Lipót császár megnyitja az új birodalmi gyűlést, hogy segítséget kérjen a Balkán-félszigeten előretörő Török Birodalommal szemben. A törökök terjeszkedése nehézségeket okozott a császárnak. I. Lipót kevés pénzzel és katonával rendelkezik. Azt reméli, hogy a német fejedelmek 20 000 fős sereg kiállítását szavazzák meg. Még a török elleni segélynyújtásnál is fontosabb kérdés a király-, illetve császárválasztás. Lipót "állandó választási feltételeket" követel a fejedelmektől. Ezzel a választófejedelmek elveszítenék a császárválasztásnál gyakorolt jogaikat. A fejedelmek azonban császár hátrányára megerősödtek, így a császár a birodalmon belül csak viszonylag kis hatalommal rendelkezik. Lipót mozgásterét az 1658. VIII. 14-én megalakult Rajnai Szövetség is korlátozza. A fejedelmek ragaszkodnak a császárválasztás kérdésének megvitatásához. A birodalmon belüli politikában olyan jogokat követelnek maguknak, melyek összhangban állnak valódi hatalmukkal.

[6]

1724. január 20.

A Magyar Királyi Helytartótanács megkezdi működését

A Magyar Királyi Helytartótanács felállításáról az 1722-23. évi országgyűlés intézkedett. Tényleges működését azonban csak a következő évben, 1724-ben kezdte meg. Magyarország legfelső kormányzati szerveként működött egészen 1848-ig. A Helytartótanács elnöke, mint erre a neve is utal, az uralkodó magyarországi helytartója volt. Ha a nádori méltóságot betöltötték, akkor a nádor egyben helytartó (elnök) is. Ha viszont nem volt nádora az országnak (például 1765 és 1790 között), akkor az uralkodó, a rendek megkérdezése nélkül, maga nevezett ki helytartót. Ilyen helytartó volt az 1730-as években Mária Terézia jegyese, a későbbi császár, Lotharingiai Ferenc István. (Utóbb Bécs úgy egyszerűsítette le a dolgot, hogy 1790-től valamelyik főherceget választotta nádorrá.) A Helytartótanács tagjai, szám szerint huszonketten, majd később huszonöten, arisztokraták, főpapok és köznemesek közül kerültek ki, de a tanácsosok többsége mindig főnemes volt. A Helytartótanács székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt. Az országgyűlés kikötötte: amint lehet, költözzék át az ország középpontjába. Ezt azonban nem siették el, a Helytartótanács csak 1784-ben költözött Budára. A Helytartótanács hatásköre az ország közigazgatásának nagy részére kiterjedt, kivéve a szorosan vett bíráskodási, katonai és pénzügyeket. (Ezek a bíróságok, a főhadparancsnokság, és a kamarák felügyelete alá tartoztak.) A Helytartótanács területi illetékessége nem terjedt ki Erdélyre és a Határőrvidékre, de Horvátországra sem.

[7]

1763. január 20.

Megszületett Theobald Wolfe Tone ír nacionalista

[8]

1778. január 20.

Cook kapitány felfedezi a Hawaii-szigeteket

A Csendes-óceánban fekvő szigetcsoportot, amelyet James Cook angol hajóskapitány támogatójáról, Sandwich-szigeteknek nevezett el, de a legnagyobb sziget nyomán Hawaii-szigeteknek is hívták. 1810-ben I. Kamehameha király egyesítette a nyolc nagy és számos kisebb szigetet. 1893-ban megdöntötték a királyságot és egy év múlva kikiáltották a köztársaságot. 1898-ban az USA - Hawaii néven - elfogadta a szigetek társulási kérelmét, amelyek 1900-ban területi önkormányzati jogot kaptak. Hawaii 1959. augusztus 21-től az Egyesült Államok 50. tagállama.

[9]

1826. január 20.

Meghal Falka Sámuel nyomdász

Bikfalvi Falka Sámuel Fogarason született 1766. május 4-én. Bécsben tanult, majd hazatérve a budai Egyetemi Nyomdában dolgozott. 1796-ban jelent meg az általa metszett betűkkel nyomott első könyv, Teleki Sámuel marosvásárhelyi könyvtárának katalógusa. 1798-tól az Egyetemi Nyomda betűmetsző műhelyét vezette. Elsősorban klasszicista antikvái lettek igen népszerűek. Az Egyetemi Nyomda kiadványainak döntő többsége is az ő tipográfiájával készült. A nyomdai sztereotípiának, a további kiadások alapjául is szolgáló szedésnek a meghonosítója, akinek betűformáit őrzi Kisfaludy Sándor `Himfy szerelmei`-nek 1807-es kiadása és az 1814-18-ban megjelent Erdélyi Múzeum. Művészete hatott a reformkor tipográfiai stílusára is.

[10]

1837. január 20.

Meghal John Soane angol építész

[11]

1846. január 20.

Megalakul a Tiszavölgyi Társulat

A Tisza szabályozására Széchenyi István 1846. január 20-án Pesten megalakította a Tiszavölgyi Társulatot. Az 1846 nyarán Tiszadobnál megkezdődött szabályozási munkák során Széchenyi elképzelése szerint Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök tervei alapján és az ő vezetésével a folyó kanyarulatait levágták, így 1420 kilométerről 977 kilométerre rövidítették le a Tiszát. Ezzel növelték a folyó esését, és így lehetőség nyílt az árvizek gyorsabb levezetésére. A szabályozás nyomán négyezer kilométer hosszú védőgátat építettek, és így közel 20 ezer négyzetkilométernyi területet ármentesítettek.

[12]

1849. január 20.

Megjelenik a magyarországi római katolikus püspöki kar többsége által aláírt pásztorlevél

Felhívja a híveket a császári hadsereg támogatására.


Vécsey Károly tábornok megkezdi a Bácska kiürítését, és seregével megindul Szolnok felé.

[13]

1861. január 20.

Honvéd segélyző egylet alakul Pesten

[14]

1868. január 20.

Bécsben megkezdődnek az első közösügyi delegáció ülései

[15]

1879. január 20.

A Monarchia kereskedelmi és vámegyezményt köt Franciaországgal

Grünwald Béla szabadelvű párti képviselő a közigazgatás államosításának szükségességéről beszél a képviselőházban.

[16]

1886. január 20.

A walesi herceg megnyitja a mersey-i vasúti alagutat

[17]

1892. január 20.

Massachusetts állam Springsfield városában megrendezik az első kosárlabda mérkőzést

[18]

1892. január 20.

Erdélyi román politikusok Nagyszebenben gyűlést tartanak

Elhatározzák, hogy sérelmeiket - kulturális elnyomatásukat, a közigazgatásból és állami hivatalokból való kiszorulásukat, gazdasági visszaszorításukat - memorandumban haladéktalanul a király elé tárják.

[19]

1893. január 20.

Megszületett Gyergyai Albert irodalomtörténész

A somogynagybajomi születésű író a Nyugatnál kezdte pályafutását, első tanulmányait a folyóirat az 1920-as években közölte. Babits és Osvát voltak irodalmi pártfogói. Főként a francia irodalommal foglalkozott, a két háború közötti időszak legjobb francia íróitól fordított, s számos tanulmányt írt - többek között Balzac, La Fontaine, Montaigne, Sand művészetéről. Fordításai közül két Flaubert-regény, a Bovaryné és az Érzelmek iskolája emelkedett ki. Proust-fordításaiért kétszer kapott Baumgarten-díjat. Babits `a francia irodalom legkomolyabb szakértőjének` tartotta. 1950-től az ELTE-n modern francia irodalmat adott elő. 1937-ben megkapta a francia Becsületrendet. Budapesten hunyt el 1981. július 7-én.

[20]

1896. január 20.

Megszületett George Burns amerikai komikus és színész

[21]

1896. január 20.

Bejelentik a Röntgen-sugarak felfedezését

Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus 1895. november 8-ról 9-re virradó éjszaka felfedezte fel azt a sugárzást, amely könnyedén áthatol az emberi testen és a legtöbb szilárd anyagon. Az újonnan felfedezett, és általa X-sugaraknak nevezett sugárzás számos átlátszatlan tárgyon, így az emberi testrészeken is áthatolt. Eredményeit 1896. január 20-án a Francia Tudományos Akadémián Henri Poincaré francia fizikus jelentette be először és egy béka, valamint egy emberi kéz átvilágított képével lepte meg a hallgatóságot. Az ülésen a tudósok azt javasolták, hogy az X-sugarakat a jövőben Röntgenről nevezzék el, aki ezen felfedezéséért 1901-ben megkapta az első fizikai Nobel-díjat. A röntgensugarakat ma már gyógyításra is használják, daganatokat, gyulladásokat kezelnek vele.

[22]

1897. január 20.

A resica – aninai (Krassó – Szörény vm.) bányászsztrájk során a bányászok összecsapnak a rendőrséggel

[23]

1898. január 20.

A király szentesíti az 1898:I. törvénycikket

Egy teljes esztendőre gazdasági kiegyezési provizóriumot rendel el.

[24]

1904. január 20.

A belügyminisztérium a pártok bevonásával választási ankétot rendez

A Magyarországi Szociáldemokrata Pártot Bokányi Dezső és Mezőfi Vilmos képviseli.

[25]

1920. január 20.

Megszületett Federico Fellini, olasz filmrendező

[26]

1920. január 20.

A békeküldöttség visszatér Budapestre

A kormány 15 napot kapott a békefeltételekkel kapcsolatos észrevételeinek kidolgozására.

[27]

1926. január 20.

Megszületett Patricia Neal amerikai színésznő

[28]

1926. január 20.

A nemzetgyűlés vizsgálóbizottságot küld ki a frankhamisítási ügy kivizsgálására

[29]

1930. január 20.

Megszületett Edwin Aldrin amerikai asztronauta

[30]

1930. január 20.

Bethlen István gr. miniszterelnök a hágai konferencián aláírja a jóvátételi és optáns- ügyben létrejött megegyezést

  • Magyarország még 1943 után is még 23 éven át fizet jóvátételt, évi 13,5 millió aranykorona összegben;
  • az optáns-birtokosok kártérítésére a nagyhatalmak és az utódállamok külön 240 millió aranykorona összeget kitevő alapot hoznak létre;
  • megszűnik Magyarország pénzügyi ellenőrzése.

    [31]

    1936. január 20.

    Meghal V. György brit uralkodó

    [32]

    1938. január 20.

    Bemutatják A Noszty fiú esete Tóth Marival című filmet (rendező : Székely István)

    [33]

    1942. január 20.

    A magyar kormány kötelezi magát a 2. magyar hadsereg felállítására és a keleti frontra küldésére

    Keitel tábornagy, a német fegyveres erők főparancsnoksága (OKW) vezetőjének budapesti látogatása után a magyar kormány kötelezi magát a 2. magyar hadsereg felállítására és a keleti frontra küldésére.

    [34]

    1942. január 20.

    Lezajlik a Wannsee-konferencia - a zsidókérdés végső megoldásáról

    A birodalmi biztonsági főhivatal vezetőjének, Reinhard Heydrichnek elnökletével 1942. január 20-án az Interpol német hivatalában, a berlini Am Grossen Wannsee 56-58. szám alatt egy konferencia zajlott le, amelyen a zsidókérdés `végső megoldását` tárgyalták. A megbeszélés szervezési kérdések megoldásával foglalkozott, mert a "végső megoldásról" magáról már régen meghozták a döntést. A résztvevők elhatározták, hogy az összes európai zsidót Keletre toloncolják. Ez alól az intézkedés alól a 65 évesnél idősebbeket, a súlyos hadirokkantakat és a háborús katonai kitüntetésekkel rendelkezőket mentesítették. Úgy tervezték, hogy ezeket a Theresienstadt-i aggok gettójába internálják. A "vegyes fajúak" és a "vegyes házasságok" kérdését is megtárgyalták. Eszerint az "1. fokozatú vegyes fajúak"-kal mint zsidókkal bánnak, és lehetőleg meddővé teszik őket. A "2. fokozatú vegyes fajú"-akat a "németvérűekkel azonos jogállásúvá kívánják tenni, de azzal a megszorítással, hogy e csoport tagjaival szemben, ha magtartásukkal közfeltűnést keltnek, úgy kell eljárni, mint a zsidókkal. Noha a konferencia során a "likvidálás" szót egyetlenegyszer sem jegyzőkönyvezték, úgy látszott, hogy valamennyi résztvevő megértette a birodalmi biztonsági főhivatal (RSHA) vezetőjének fejtegetéseit; mert Heydrich elgondolása, amellyel szemben semmiféle ellenvetés nem hangzott el, nem hagyott kétséget az iránt, hogy a tervezett "végső megoldás" az európai zsidók teljes fizikai megsemmisítését jelenti. Így szóltak a zsidókkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések is. "Megfelelő vezetés alatt a zsidókat a végső megoldás folyamán alkalmas módon Keleten munkára kell bevetni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint elkülönítve, a munkaképes zsidókat útépítésre viszik ezekre a területekre, ennek során nagy részük természetes fogyatkozás révén kétségtelenül kiesik majd. Az esetleg végül megmaradó maradék állományt, mivel itt kétségkívül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelő módon kell majd kezelni, mivel ez, a természetes kiválasztódást képviselve, szabadon bocsátás esetén a zsidó újjáépítés csírasejtjének tekintendő". Annak ellenére, hogy e rendszabályokat csak a Wannsee-konferencián határozták el, a "végső megoldás" valójában már teljes lendülettel folyik. Így az A akciócsoport az Északi Hadseregcsoport területén 1941 novemberéig már 136 421 zsidót pusztított el. A B akciócsoport a középső Hadseregcsoport területén 45 467, a C akciócsoport a Déli Hadseregcsoport területén decemberig 95 000 és a D akciócsoport a Krímben 92 000 zsidót gyilkolt le. Január 30-án Adolf Hitler egy beszédében nyíltan a kiirtás programját hirdeti, amikor a háború folyományaként kilátásba helyezte az európai zsidóság megsemmisítését. A koncentrációs táborok beteg foglyain már tavasszal végrehajtották az első, még csak kísérletnek szánt elgázosításokat.

    [35]

    1944. január 20.

    A brit légierő (RAF) 769 repülőgépe Berlint támadja

    [36]

    1945. január 20.

    Moszkvában aláírják a magyar fegyverszüneti egyezményt

    A magyar kormány tagjai e napon aláírták Moszkvában a magyar fegyverszüneti egyezményt. Magyarország ezzel elismerte: elvesztette a háborút. A fegyverszüneti egyezmény tudomásul vette, hogy Magyarország időközben megszüntette a háborúskodást a szövetségesek ellen, s hadat üzent Németországnak. Kötelezte a magyar kormányt, hogy fegyverezze le az ország területén lévő német csapatokat, a német hadfelszereléseket hadizsákmányként adja át, a német állampolgárokat internálja, nyolc gyalogos hadosztállyal vegyen részt a háborúban a szövetségesek oldalán, és biztosítsa a szabad mozgást a szovjet csapatok számára az ország területén. Érvénytelenítette az ún. bécsi döntéseket, és előírta, hogy Magyarország vonja vissza csapatait és közigazgatását az 1937. december 31. előtti határok mögé. Utasította a magyar kormányzatot: helyezze hatályon kívül az ún. zsidótörvényeket, tiltsa be a szövetséges hatalmak elleni propagandát. A fegyverszüneti egyezmény rögzítette: Magyarország az okozott károkért köteles kártérítést fizetni oly módon, hogy a 300 millió dollárból 200 milliót a Szovjetunió kapjon, míg 100 millió dolláron Csehszlovákia és Jugoszlávia osztozhasson. A fegyverszüneti egyezmény betartásának ellenőrzésére - a fegyverszünet egész időtartamára - Szövetséges Ellenőrző Bizottságot állítottak fel. Működésének anyagi feltételeit szintén a magyar kormánynak kellett megteremtenie. A magyar kormány 1945 nyarára, a jóvátételt és az anyagi ügyeket leszámítva, teljesítette a fegyverszüneti egyezmény előírásait.

    [37]

    1946. január 20.

    De Gaulle kormányfő lemond

    Charles de Gaulle kormányfő lemond hivataláról. Az alkotmányozó gyűlés visszautasította de Gaulle követelését, hogy a köztársasági elnököt széles körű teljhatalommal ruházza föl. 1945. szeptember 9-én de Gaulle árnyékkormányával, a Nemzeti Felszabadítási Bizottsággal visszatért Párizsba algériai száműzetéséből, majd megbízták az államfői tisztség ideiglenes gyakorlásával is. Ezt követően két ideiglenes kormány élén állt. De Gaulle-t valamennyi francia politikai irányzat elismerte. Ő szervezte meg a szabad Franciaország ellenállását. Londonból rádión keresztül buzdított a harcra.

    [38]

    1946. január 20.

    Megszületik Malcolm McLaren, brit könnyűzenei producer

    [39]

    1953. január 20.

    Magyarország teljesíti jóvátételét a Szovjetunió felé

    A szovjet vezetés bejelentése szerint: `az 1945. január 20-i fegyverszüneti egyezmény, illetve az 1947. február 10-én aláírt békeszerződés értelmében a Szovjetunió részére teljesítendő jóvátételt, amelynek összegét időközben a Szovjetunió kormánya jelentős mértékben csökkentette, és teljesítésének idejét 6 évről 8 évre hosszabbította meg - a Magyar Népköztársaság kormánya 1953. január 20-án teljesítette.` Az 1945. június 15-én aláírt részletes jóvátételi egyezmény alapján hazánk 169 millió dollár értékben ipari termékeket és berendezéseket, 31 millió dollár értékben mezőgazdasági termékeket volt köteles szállítani. Végül Magyarország 1952-ig összesen 131 millió dollár értékben szállított mezőgazdasági és ipari termékeket és berendezéseket. Ezt az összeget lényegesen meghaladta a Szovjetuniónak kifizetett kártérítés összege; a kb. 400, szovjet tulajdonba átment volt német tulajdonú vállalat visszavásárlása, valamint a szervezett és spontán rablásokból fakadó kár (a háborútól megkímélt kastélyok műkincseinek, bútorainak elszállítása, a bankszéfek kifosztása stb.), valamint Magyarországra hárult a Vörös Hadsereg ellátási költsége, és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság fenntartása is.

    [40]

    1961. január 20.

    John F. Kennedy lesz az USA új elnöke

    John F. Kennedy (Demokrata Párt) az Egyesült Államok 35. elnöke. 44 évével eddig a legfiatalabb elnök és az első katolikus ebben a hivatalban. Alelnöke Lyndon B. Johnson. Kennedy csekély fölénnyel nyerte meg a választásokat (1960. XI. 8.) vetélytársával a republikánus Richard Nixonnal szemben. Választási jelszava ez volt: "Pezsdüljön újra az élet ebben az országban". Harcolni kíván a munkanélküliség felszámolásáért, gazdasági fellendülésre törekszik és határozottan fel akar lépni a kommunizmus ellen. Az Egyesült Államok fenyegetettnek érzi magát Fidel Castro kubai elnök szovjetbarát magatartása miatt és a Szovjetunió további előretörésétől tart. Kennedy hivatali ideje elején a hidegháború politikáját követi. A kubai válság után a kétoldalú kapcsolatok javítására törekszik a Szovjetunióval. Székfoglaló beszédében Kennedy hangsúlyozza az Egyesült Államok vezető világhatalmi szerepét. Arra szólítja fel az amerikaiakat, hogy valamennyien külön-külön is harcoljanak az emberiség közös ellensége: a zsarnokság, a szegénység, a betegség és a háború ellen". Egyéni kezdeményezésre buzdít mindenkit: "Ne azt kérdd, mit tehet az ország érted - azt kérdd, te mit tehetsz az országért". Kennedy politikájában a külpolitika áll az előtérben. Látja, hogy a harmadik világ sok országa nehéz gazdasági és szociális helyzeténél fogva a kommunizmus felé tendál. Ezt megakadályozandó erőteljesebben kívánja az érintett országokat, mint partnereket az amerikai politikába bevonni. Segélyprogramok és gazdasági fejlesztéshez nyújtott támogatások hivatottak őket a Nyugat oldalán tartani. Kennedy abból indul ki, hogy a gazdasági stabilitás az előfeltétele a demokratikus fejlődésnek, amelyet támogatni kell.

    [41]

    1969. január 20.

    Richard Nixon lesz az USA 37. elnöke

    [42]

    1972. január 20.

    Nagy-Britanniában a munkanélküliek száma meghaladja az egymillió főt.

    [43]

    1981. január 20.

    Kiszabadulnak az Iránban foglyul ejtett túszok

    Teheránban 1981. január 20-án, 444 napi rabság után kiszabadultak azok az amerikaiak, akiket 1979 novemberében fundamentalista diákok az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén túszul ejtettek. Iránban 1979. november 4-én - a nemzetközi jog példátlan megsértésével - 300 fundamentalista diák elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és túszul ejtette a bennlévőket. Azt követelték, hogy szolgáltassák ki nekik a volt iráni sahot, akit rákbetegséggel egy New York-i klinikán kezeltek. Khomeini ajatollah, Irán főpap-diktátora támogatásáról biztosította az akciót. Az USA diplomáciai és egyéb csatornákon át számtalan kísérletet tett a börtönviszonyok között tartott és állandó életveszélyben lévő 52 túsz kiszabadítására. Carter amerikai elnök 1980 áprilisában még egy tragikus végű fegyveres túsz-szabadítási kísérletre is engedélyt adott. (Akkor nyolc helikopter közül három üzemképtelenné vált, a negyedik összeütközött egy szállítógéppel, nyolc amerikai katona meghalt.) A túszok csak 1981. január 20-án, 444 napi rabság után szabadulhattak ki, amikor a gazdaságilag mélypontra jutott Irán vezetői - algériai közvetítéssel - `üzletet kötöttek` az amerikaiakkal. Az USA a 11 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni betétet szabadította fel a túszokért cserébe. Ebből 2.87 milliárdot készpénzben és aranyban kaptak az iszlám fundamentalisták, a fennmaradó összeget pedig az ország régebbi adósságainak visszafizetésére fordították.

    [44]

    1984. január 20.

    Meghal Johnny Weissmuller amerikai filmszínész és úszó

    [45]

    1986. január 20.

    Bejelentik a La Manche-csatorna alatti alagút építését

    Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök bejelenti, hogy a La Manche-csatorna alatti alagút építése mellett döntöttek. A Calais-t (Franciaország) és Folkestone-t (Nagy-Britannia) összekötő alagút 1987 és 1993 között épül majd meg. Az alagút a terv szerint két vasúti csatornából áll (ezeken személyvonatok, valamint személygépkocsikat, autóbuszokat szállító tehervonatok közlekednek majd), továbbá egy kisebb szellőző és karbantartó csatornából, amely vészkijáratnak is alkalmas. A menetidő a két végállomás között 30 perc; ötperces távköz tartandó. A London és Párizs vagy Brüsszel közötti vasúti utazás az alagút révén jó három órára rövidül le.

    [46]

    1987. január 20.

    Egy bejrúti békemisszió során nyoma vész Terry Waite-nak, aki a Cartenbury érsekség közép-keleti különleges hatáskörrel felruházott követe volt

    [47]

    1990. január 20.

    Meghal Barbara Stanwyck amerikai filmszínésznő

    [48]

    1993. január 20.

    Bill Clintont, az USA új elnökét beiktatják hivatalába

    Az USA új elnökét beiktatják hivatalába; ő nyerte meg azt a vetélkedőt, amely, mint egy neves humorista mondta, azt hivatott eldönteni ki hasonlít leginkább a néhai J. F. Kennedyre. A demokrata Clinton fiatalos lendületében, az európai kormány- és államfők közül kimagasló termetében, a korábbi házias-családanyai First Ladyktől eltérően viselkedő, aktívan dolgozó feleségében valóban lényegesen eltér közvetlen elődeitől. Ha nem is rendszer-, de stílusváltást jelent Clinton felbukkanása és sikere, és lényeges generációváltást is: ő az első elnök, aki a II. világháborút csak, mint történelmi eseményt ismeri. Clintontól távol áll a `világcsendőri` szerep vállalása, inkább arra törekszik, hogy az Egyesült Államok anyagi lehetőségeit békéltető-segítő szerepben érvényesítse. A balkáni háborúban vagy a szomáliai törzsi viszályok szövedékében egy amerikai sem tud rendet teremteni. Ahol azonban áttekinthetők a gazdasági és politikai érdekek, ott Clinton aktivitása sikerrel járt.

    [49]

    1993. január 20.

    Meghal Audrey Hepburn filmszínésznő

    Edda van Heemstra Hepburn-Ruston néven Ixelles-ben látta meg a napvilágot. Amszterdamban és Londonban táncolni, 1949-től az angol fővárosban színészetet tanult Felix Aymlernél, közben modellként is dolgozott. 1951-ben Colette, a híres francia írónő őt szemelte ki a Broadway-n színpadra állított Gigi címszerepére, ettől kezdve karrierje felfelé ívelt. Az 1953-ban készült Római vakáció című film egy csapásra a sztárok közé emelte, játékáért a legjobb női alakításért járó Oscar-díjat kapta. A közönségsiker sem maradt el, az egész világot elbűvölte bájos, filigrán, de egyúttal természetes alakja, s előkelő megjelenése, visszafogott nőiessége képes volt legyőzni az ötvenes évek filmvilágának kebelbombáit is. Már puszta megjelenésével, eleganciájával megváltoztatta az akkori divatot. Sokat adott a megjelenésére, 1961-től szerepelt a legjobban öltözöttek listáján. Hírnevét tovább növelte olyan filmek főszerepeivel, mint a Sabrina (1954), Háború és béke (1956), Egy apáca története (1959), Álom luxuskivitelben (1961). 1966-ban ő játszotta Eliza szerepét a My Fair Lady hollywoodi változatában. Bájos, természetes lénye vígjátékokban is sikert aratott (Hogyan lopjunk egymilliót? 1966), vak nőt alakított a Várj, míg sötét lesz című krimiben. Utolsó filmje a Mindig volt, Steven Spielberg rendezésében. Visszavonulása után az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) nagyköveteként dolgozott. Végakaratának megfelelően vagyonának nagy részét a világ éhező gyermekeinek javára fordítják.

    [50]

    1997. január 20.

    William Jefferson Clintont második alkalommal választják az USA elnökévé