Tudományos konferencia vizsgálja az 1956-os forradalom vidéki eseményeit
A fővároson kívüli települések szerepvállalását és a helyi hatalomváltások folyamatát járja körbe az a tudományos konferencia, amelyet az 1956-os forradalom vidéki történeteiről rendeznek Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának két tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) illetékes bizottsága által szervezett esemény az október 19-i tanácskozáson a legújabb kutatási eredményeket mutatja be. A szakmai fórum célja a helyi kezdeményezések és az országos politikai folyamatok együttes vizsgálata, kiegészítve a budapesti fegyveres eseményekről szóló történelmi ismereteket.
- Tudományos tanácskozást szervez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia az 1956-os vidéki eseményekről.
- A rendezvény fókuszában a helyi társadalmi konfliktusok, a községi hatalomváltások és a vidéki lakosság forradalmi önszerveződése áll.
- A konferenciához kapcsolódóan I. Tóth Zoltán történész emlékére is megemlékezést tartanak a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt.
A Múzeum körúti egyetemi campuson tartandó szakmai rendezvény első szekciója a társadalmi konfliktusokat és a vidéki hatalomváltásokat veszi górcső alá. A program szerint Varga Zsuzsanna, az ELTE oktatója a falvak forradalmi eseményeit és a közösségi önszerveződés formáit elemzi az 1956-os őszi időszakban. A területi esettanulmányok sorában Kis József a miskolci eseményeket, Farkas Péter a Somogy megyei Tab járási székhely történetét, míg Gál Máté a Heves megyei Poroszló forradalmi napjait és az azt követő megtorlást ismerteti a hallgatósággal.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés a vidéki eseménytörténet kutatásának jövőjére fókuszál. A szakemberek áttekintik a rendelkezésre álló forrásokat, megvitatják a levéltári iratanyagok digitalizálásának jelenlegi helyzetét, valamint felvázolják a témában rejlő szakdolgozati és doktori kutatási lehetőségeket. A tanácskozás rámutat arra a historiográfiai jelenségre, miszerint míg a budapesti harcokról részletes adatokkal rendelkezik a történettudomány, addig a vidéki városok és falvak eseményei eddig kevésbé épültek be az intézményes emlékezetbe.
A történelmi háttér alapján 1956 őszén szinte minden településen megmozdultak a helyi közösségek. A vidéki lakosság népgyűléseket szervezett, a korábbi tanácsi vezetőket elmozdították pozíciójukból, és új, demokratikus úton választott testületeket hoztak létre. Ezek a közigazgatási szervek a településtől függően a nemzeti tanács, a forradalmi bizottság vagy a nemzeti bizottság elnevezést vették fel. A helyi társadalmak központi utasítás bevárása nélkül kezdték meg a saját életük újjászervezését a forradalom első napjaiban.
Ez is érdekelhet
Az újonnan alakult testületek legfontosabb feladata a közrend fenntartása és a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítása volt. A megszervezett helyi önigazgatás mellett a vidéki közösségek írásba foglalták politikai, gazdasági és társadalmi követeléseiket is. A programpontok között a nemzeti függetlenség megteremtése, a szovjet katonai alakulatok kivonása és a demokratikus szabadságjogok garantálása mellett megjelent az 1950-es évek elején elszenvedett sérelmek orvoslásának igénye is.
Az 1956-os forradalom közelgő hetvenedik évfordulójához, valamint az egyetemi programsorozathoz kapcsolódóan október 21-én megemlékezést is tartanak I. Tóth Zoltán történész emlékére. A hivatalos program a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtti koszorúzással veszi kezdetét. Az esemény az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanácstermében folytatódik, ahol Horváth Krisztina oktatási dékánhelyettes és Csontos Bence, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tart köszöntőt, majd a rendezvényt egy 2005-ben készült dokumentumfilm levetítése zárja.
