Tragédiák, tolvajok és fejen talált jószágok: a légiposta hőskora Magyarországon

A magyar postagépek viszontagságai

1918. július 13-án a második gépnél Mosonmagyaróvár közelében, 600 méter magasságban motorhiba lépett fel. A tragédia következtében mindkét repülőtiszt életét vesztette. Egy héttel később a mátyásföldi repülőtérről történő felszállás fordult katasztrófába. A baleset ráadásul vasárnap történt és nagyszámú „közönsége” is volt. A tragédiát a pilóta felesleges „hősködése” okozta.

A gép vezetője felszállás után egy úgynevezett spirál fordulót végzett, ám még nem ért elegendő magasságba ahhoz, hogy a gépet vízszintes síkban egyensúlyba állítsa. A felelőtlen pilóta és kísérője is belehalt a manőverbe.

A balesetek körülményeit vizsgáló dokumentumokat akkoriban titkos iratként kezelték, mára azonban világos, hogy a hadvezetés a postajárat üzemeltetéséhez gyengén képzett személyzetet és elhasználódott, a harctéren már alkalmatlanná vált repülőgépeket bocsátott rendelkezésre.

Az 1918-as tragédiák hátterében a rossz gépek és a képzetlen pilóták álltak – a minőségi „alapanyagra” az első világháborúban volt szükség (Kép forrása: Fortepan/ Palotai Klára)

A háború utolsó hónapjaiban az ország vezetői a már nyilvánvalóan vesztes háború támogatásával voltak elfoglalva, és nem készültek fel a békés közlekedés feltételeinek megteremtésére.

A közvélemény a tragédiasorozat után a postajárattal szembeni heves ellenszenvének adott hangot. A kedélyek csillapítása céljából a hadügyminiszter július 23-án elrendelte a Budapest–Bécs közötti légipostajárat szünetelését.

A háború befejeződése után a légiposta ügye újra előkerült. 1920 februárjában létrehozták a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot és ugyanezen év őszén beindították a lakossági célú légiposta-szolgáltatást. 1920. november 7-én indult el az első postajárat Budapestről Szombathelyre, majd később Szegedre.

A gépekről menet közben ejtőernyővel dobták le a csomagokat Pápa, Győr, Nagykanizsa és Kiskunfélegyháza felett. Ez a módszer nem volt mindig biztonságos. A tolvajok néha megelőzték a küldeményeket összeszedő postásokat és az is előfordult, hogy egy-egy csomag békésen legelő jószágokat talált el.

A magyar légipostajáratnak ezúttal a trianoni békeszerződés vetett véget: az első önálló magyar légiforgalmi társaság 1921 végén felszámolta magát. Az immáron harmadik újraszervezés a vesztes országok repülési tilalmának feloldása után az 1923-ban megalakult Magyar Légiforgalmi Rt. feladata lett.

1. Léghajótól a repülőgépig
2. A magyar postagépek viszontagságai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait