Történelmi helyszínek, amelyekről nem gondolnád, hogy temetkezésre is használták

Az Angyalvár Rómában

Gül baba a bektashi dervis rendbe tartozó oszmán szerzetes volt, aki 1541-ben Nagy Szulejmán kíséretében érkezett Budára. A hagyományok szerint rendkívül nagy munkabírású dervis volt, a tudományok művelésében is élen járt. Kultusza ezért az egész Oszmán Birodalomban elterjedt, és halála után pár évvel egy türbe felállításával tisztelték meg, ami csak a legszentebb életű muszlimoknak járt.

A Rózsadombon található mauzóleum napjainkig a legnyugatibb és legészakibb zarándokhely az iszlám különböző irányzatai között. Ha belépünk a sírboltba, egy díszkoporsót láthatunk, míg Gül baba teste hat méterrel lejjebb van eltemetve. A közhiedelemmel ellentétben Budán töltött rövid ideje alatt valószínűleg nem nevelt rózsákat, hiszen ugyanabban az évben hunyt el, amikor a hódító csapatok élén a magyar fővárosba érkezett.

Uralkodóhoz méltó nyughelyek

Napjainkban a Budavári Palota a főváros egyik legismertebb és legkedveltebb része. A történelem során az épület többször is megrongálódott, valamint egyes helységeit számtalanszor restaurálták. Egyetlen része azonban kiállta az idők próbáját, és szinte eredeti formájában várja a látogatókat.

A Habsburg nádori kriptát József főherceg alapította a reformkor idején, de napjainkban is használják: az utolsó urnát 2010-ben helyezték el itt, az európai jelentőségű dinasztia tagjai pedig időről időre felkeresik őseik nyughelyét.

A Tádzs Mahalt elképesztő gyorsasággal, tizenkét év alatt építették Sáh Dzsahán mogul császár parancsára. Az uralkodó szülés közben vesztette el kedvenc feleségét, Mumtáz Mahalt. A szerelmétől megfosztott férfi bánatában megfogadta, hogy méltó emléket állít feleségének: olyan palota építését határozta el, melynek szépségével és tökéletességével nem vetekedhet semmi a világon.

Az építkezési munkálatok a mérhetetlenül gazdag birodalom kincstárát csaknem teljesen kimerítették, a férj eltökéltségét jelezte, hogy távoli országokból hozatott márványt, jáspist, türkizt, valamint lapis lazuli ásványokat és felbecsülhetetlen értékű zafírt. A sors furcsa fintora, hogy mikor elvesztette trónját, Sáh Dzsahánt az épülettel szembeni Vörös Erődbe zárták, ezért élete végéig remek kilátása nyílt a hitvese tiszteletére emelt épületre.

Az arkangyal kardja

Róma látképére markáns hatást gyakorol az Angyalvár, amelynek tetején eredetileg Hadrianus szobra volt látható, aki az építményt Augustus császár mauzóleumának mintájára elkészíttette. A gigászi épületet később pápai utasításra erőddé alakították át és folyamatosan fejlesztették. A faragványokat és a díszítéseket teljesen leszedték.

Az Angyalvár csoda helyszíne is volt, I. Gergely pápa a pestisjárvány elleni könyörgő körmenet idején a mauzóleum tetején meglátta állítólag Mihály arkangyalt, amint visszahelyezte hüvelyébe a kardját. Az egyházfő ezt isteni jelnek tekintette, ami a ragály végét jelenti. A járvány valóban véget ért, így hálából az I. Gergelyt követő III. Szixtusz pápa templomot építtetett a mauzóleum tetejére, majd jóval később, a látomásában szereplő Mihály arkangyal szobrát is felállították a templom elé.

Bár a ma látható angyalszobor a 18. században készült el, az épületet I. Gergely látomása óta Angyalvárnak hívják, így a pogány építményt keresztény karakterrel ruházták fel. Története során volt még börtön, pápai rezidencia és menedék is. Két alkalommal is előfordult mér, hogy a régi pápáknak is menekülniük kellett, ekkor a közeli Angyalvár nyújtott számukra védelmet.

Mentsvár a katonáknak

A kínaiak – hasonlóan az ókori egyiptomiakhoz – úgy gondolták, hogy minden olyan tárgy, amit maguk mellé temetnek, elkíséri őket a túlvilágra. Csin Si Huang-ti, Kína első császára valószínűleg hasonlóan vélekedett, csak sokkal nagyobb léptékben, a diadalmas császárnak szüksége van hadseregére, ami megvédi majd a halála után a bosszúszomjas haduraktól, akiket életében egyszer már legyőzött.

Kegyes volt, hiszen ahelyett, hogy valódi embereket temettetett volna maga mellé a föld alá, a harcosok agyagból készült reprodukcióit rendelte meg, több ezer darabot. A sereg minden egyes katonája egymástól különböző arcvonásokkal rendelkezik és napjainkig kelet felé néz, mivel az érkező ellenségre onnan számítottak. A legenda szerint az agyagkatonákon dolgozó munkások többségét megölték a munka végeztével, ezért cseppet sem meglepő, hogy a császár nyugalmára vigyázó katonák sírboltja egészen 1974-ig rejtve maradt.

Párizs hetedik kerületében található Invalidusok házát eredetileg hadikórháznak szánták. XIV. Lajos menedéket akart biztosítani minden olyan katonájának, aki idegilenesen vagy véglegesen alkalmatlanná vált a szolgálatra.

Az épület idővel több funkcióit is ellátott, királyi utasításra a 17. században a komplexum második épületeként monumentális dóm építését rendelték el, majd hadtörténeti múzeumot és kriptát is létrehoztak. Az itt található síremlékek közül Bonaparte Napóleon és fia II. Napóleon, a „Sasfiók” szarkofágja emelhető ki.

Napjainkban számos rendezvénynek helyszínt ad, 2016-ban az épületet körülvevő pályán zajlott a párizsi nagydíj, de a díszudvar akusztikájának köszönhetően szabadtéri operarendezvények tartására is kiváló.
Az ismeretlen katona sírja nemcsak Magyarországon, de számos helyen a világban megtalálható, többek között Portugáliában, Franciaországban és Angliában is.

Fontos megjegyeznünk, hogy nem minden esetben tartalmaz a sír holttestet, sok esetben csak szimbolikus jelentősége van, mementóként állva az első világháború borzalmaiban elhunyt katonák számára. Ez jellemző a Hősök terén álló emlékkőre is, a széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben alatta nem nyugszik első világháborús hazafi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye