Több tonnányi világháborús japán vegyi fegyver van még Kínában
2015. július 13. 12:33 MTI
Peking szeretné, ha Japán felgyorsítaná a Kína területén elhagyott második világháborús vegyi fegyverek megsemmisítését - közölte a külügyminisztérium hétfőn. Az igényt az után fogalmazták meg, hogy a közép-kínai Hupej tartomány székvárosában, Vuhanban 264 ilyen fegyvert pusztítottak el. Ezeket a háborút követően Hupej, Hunan és Honan tartományokban találták.
Korábban
A sajtóközlemény szerint az eljárás rendben zajlott, sikeresen hárították el a veszélyét annak, hogy a fegyverek a jövőben emberekre, ingatlanokra vagy a környezetre káros hatással legyenek. "Kína sürgeti Japánt, hogy fokozza szakértői és pénzügyi hozzájárulását a fegyverek megsemmisítéséhez, és azzal mielőbb végezzen" - fogalmazott a külügyi nyilatkozat.
A japán megszálló hadsereg kínai források szerint legkevesebb kétmillió tonna vegyi fegyvert hagyott hátra a második világháború során az ország 15 tartományában, mintegy 40 helyszínen, többségüket Északkelet-Kínában, Hejlungcsiang, Csilin és Liaoning tartományokban. A helyi média legutóbb tavaly számolt be fegyverek úgynevezett kísérleti ártalmatlanításáról, Csilin tartományból. Azt megelőzően 2010-ben, a kelet-kínai Nanking külterületéről tudósítottak feltárási munkálatokról.
A nemzetközi vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel összhangban Kína és Japán képviselői 1999-ben memorandumot írtak alá az elhagyott fegyverek megsemmisítéséről. Eszerint a szigetország biztosítja a szükséges anyagi fedezetet, a technológiát, a szakértői hátteret és a szükséges létesítményeket. Kína mindehhez a közreműködését ajánlotta fel.
A Kína és Japán közti totális háború 1937. július 7-én tört ki, s egészen 1945. szeptember 2-ig tartott, amikor Japán feltétel nélkül kapitulált. A megszállás idején a japán légitámadások szinte valamennyi kínai nagyvárost elérték, sok helyütt különböző járványokat és betegségeket terjesztettek el. A hosszú éveken át húzódó háború becslések szerint kínai részről mintegy 21 millió, japán részről közel kétmillió áldozatot követelt.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap