Tízezrek életébe került a véres vietnami fordulópont
2017. január 31. 08:24
„Emberek százezrei halnak meg ezen a Földön minden percben. Százak, ezrek, tízezrek élete vagy halála keveset számít, még ha a honfitársainkról van is szó” – jelentette ki Vo Nguyen Giap, az észak-vietnámi hadsereg főparancsnoka 1969-ben.
Korábban
A stratéga emberéletet semmibe vevő, csak a hosszú távú célt szem előtt tartó szemléletmódjának remek példája volt a Viekong által 1968. január végén megindított, február végéig tartó Tet-offenzíva. Bár az északiak több tízezer embert vesztettek, a hadjárat fordulópontot jelentett a vietnámi háború történetében.
1968. január 31-én az offenzíva keretein belül 70 ezer kommunista gerilla több mint száz közép-és dél-vietnámi városban indította meg összehangolt támadását. A dzsungelharchoz szokott amerikai katonai vezetést teljesen váratlanul érte az akció. A leghevesebb harcok Hue városában folytak, ahol a kommunisták több ezer civilt végeztek ki, az amerikaiak pedig több történelmi épületet is lebombáztak.
A gerillák kezdeti sikerei után az amerikaiak ellentámadása teljesen megroppantotta az északi erőket, és az offenzíva néhány hét után kifulladt. A kommunisták hatalmas veszteségeket szenvedtek. Míg dél-vietnámi és amerikai részről a halálos áldozatok száma ötezer alatt maradt, a Vietkong több tízezer embert vesztett a harcok során.
Giap terve azonban – tízezrek élete árán – bevált. A kommunisták óriási tartalékokkal rendelkeztek emberanyag tekintetében, így a korlátozott háborút vívó amerikaiak nem bízhattak abban, hogy kivéreztetik ellenségüket. Az USA-t ráadásul elárasztották a véres harcokról készített, sokkoló képek és videók, melyek közül a saigoni amerikai nagykövetség elleni támadás képei különösen nagy hatással voltak az amerikai polgárokra. Johnson elnök a közvélemény nyomásának köszönhetően bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, visszahívta az amerikai csapatok főparancsnokát, Westmoreland tábornokot, májusban pedig megkezdődtek az USA és Észak-Vietnám közötti béketárgyalások.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hiába az apai örökség, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kossuth Ferenc tegnap
- Kettős játszmát folytatott semlegességéért Törökország a II. világháborúban tegnap
- Fegyver helyett fényképezőgéppel járta a háborúk frontvonalait Robert Capa tegnap
- Űrmeséjével történelmet írt, ám erről csak hawaii nyaralásán értesült George Lucas tegnap
- „...a házzal együtt mi is repültünk” – így pusztított a világ leghalálosabb tornádója tegnap
- Inkább volt tehetséges festő, mint képzett fizikus a távíró feltalálója, Samuel Morse 2022.05.24.
- Filmmel és új hangszereléssel ünneplik a 100 éves Székely Himnuszt 2022.05.24.
- Divatosra fűzve: a darázsderék tündöklése és bukása 2022.05.24.