A tízes szám bűvöletében
2021. június 7. 14:27 Múlt-kor
100 fillérért 1 forint: ez nem csak a magyar valuta alaptétele. Bárhol járunk a világon, automatikusan tízes számrendszerben gondolkozunk, ha a pénzváltásról van szó. Egyelőre két országban maradt el a pénzügyi rendszer decimalizálása: Madagaszkáron és Mauritániában. A „tízesek történelmi hódítása” már az ókorban elkezdődött, de teljesen a mai napig sem zárult le, legyen szó akár a pénzügyi rendszerről, akár más mértékegységekről.
Korábban
A tízesek forradalma
A tízes számnak hatalma van: nincs másik szám, amely ennyire leegyszerűsíthető szisztémát biztosítana a különböző értékek, mennyiségek konvertálásához, a változások – ha hatványozásról van szó – egyedül a nullák számában érhetőek tetten.
A történelem hamar felfedezte a tízesekben rejlő potenciált: nem csak a pénznemek, hanem a legtöbb mértékegységrendszer átállt az egyszerűbb tízes számrendszerre. Nem véletlen, hogy a kettes számrendszer használata – amelyet a programozásban alkalmaznak – végtelen bonyodalmakat tud okozni az utóbbi másfél évszázadban már szinte kizárólag tízesekhez szokott emberi agynak.
Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.
Ez a „bűvölet” feltehetőleg összefüggésben állhat az emberi evolúcióval, és abból az adottságunkból ered, hogy tíz ujjunk van. Erre az összefüggésre a nyelvészet is rávilágít, hiszen a számjegy és az ujj/ujjperc kifejezések megjelölésére ugyanazokat a szavakat használják néhány nyelvben (ilyen például angolul a digit szó).
A tízes számrendszer eredetéről, felfedezésének helyéről a mai napig tudományos viták folynak. Valószínűleg korai előfutárai már az időszámításunk előtti 4. évezredben megjelenhettek (a mai Irán területén), de kezdetleges formáját alkalmazhatták Egyiptomban, az Indus-völgyében és természetesen Kínában is. A számtant forradalmasító helyiértékes rendszer Indiában nyerhette el végleges formáját, majd arab közvetítéssel jutott el Európába (csakúgy, mint a hindu-arab számjegyek).
A jelenkor sokat köszönhet Simon Stevinnek, aki 1585-ben elsőként vetette fel, hogy a valutarendszer és a különböző mértékegységek összehangolását tízszeres egységekhez kellene kötni, illetve ezzel párhuzamosan ő volt az első, aki kísérletet tett a tizedes számok használatára a modern korban – az ókorban feltehetőleg már felmerült ennek a gondolata.
A „számtani forradalom” fényében nem meglepő, hogy közel 450 évvel később mindössze két ország maradt a Földön, ahol – még – nem a tízes számrendszert használják a pénzügy világában: Mauritánia, ahol 1 ouguiya egyenlő 5 khoummal, illetve Madagaszkár, ahol 1 ariary ér 5 iraimbilanját. Valójában ezek az országok is csak elméletben használják ezt a váltópénzt, mert szinte teljesen értéktelenek: az érméket, amelyekkel korábban fizetni lehetett, forgalmon kívül helyezték.
Amit ma megszokottnak tekintünk, az az újkori Európában még újdonságnak számított. Nagy Péter orosz cár birodalma volt az első, amely pénznemének decimalizálása mellett döntött. 1704-ben lett hivatalosan 1 rubel értéke egyenlő 100 kopejkával, ám további, nem decimalizált kiegészítő pénznemek – például a denga – továbbra is fennmaradtak: ebből 200 egység ért 1 rubelt.
Franciaországban a forradalom söpörte el a korábbi pénznemet, a livre tournois-t: a frankot hivatalosan 1795-ben vezették be. Ez már a tízes számrendszerhez igazított pénznem volt, és Napóleon hódításai nagyban hozzájárultak a módszer Európán belüli elterjedéséhez. A hollandok 1814-től, majd a 19. század folyamán fokozatosan egyre több európia ország követte Franciaország példáját – Magyarországon a decimalizálás még a kiegyezés előtt, 1857-ben következett be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
