Tisztelt Olvasó!

A rendszerváltoztatás története a szabadság visszaszerzésének története: az 1956-os forradalom követeléseinek valóra váltása. Magyarországon vér nélküli – sőt paradox módon tárgyalásos – , a jog útján véghezvitt forradalom az erejét vesztő szovjet világbirodalommal és magyarországi helytartóikkal szemben, akik sem a tömegbe lövetni, sem az általuk előidézett gazdasági csőd következményeit vállalni nem akarták vagy nem merték.

Ez megteremtette a békés átmenet lehetőségét, de az esélyt azok váltották valóra, a rendszerváltozás Magyarországának politikai döntéseit azok határozták meg, akik több mint négy évtized kommunista diktatúrája után is demokráciát, jogállamot és a közjogi hagyományainkon alapuló parlamentarizmust kívántak Magyarországon. Nem olyan sokan tettek nagyon sokat ezért. A teljesség igénye nélkül: Szabad György, Tölgyessy Péter, Kónya Imre, Orbán Viktor, Boross Imre, Kövér László valamennyien meghatározó és bátor szerepet játszottak abban, hogy a diktatúra képviselői a XX. század második felének legfontosabb korszakhatárán békés és jogállami keretek között szabad választásokon elnyert, demokratikus legitimációval rendelkező politikai vezetőknek adták át a hatalmat.

Mégis Antall József szerepe marad a legmeghatározóbb. Politikai hitvallása és programja; a megtört magyar alkotmányosság folytatásának nemzeti igényen alapuló közjogi jövőképe, az ország gazdasági helyzete súlyosságának illúzióiktól mentes ismerete, az ország szuverenitásának visszaszerzése és – immáron szabad akaratunkból – az intézményesült európai együttműködéshez tartozás célkitűzése Antall József “irányadását” egyszerre tette indokolttá és nélkülözhetetlenné. Ezért lett ő a rendszerváltoztatás miniszterelnöke.

Az első szabadon választott kormánynak belföldről és külföldről érkező addig sosem tapasztalt méretű politikai és gazdasági természetű kihívásokkal kellett szembeszállnia, hatalmas és méltánytalan médiaellenszélben kellett dolgoznia.

Az Antall József halála óta eltelt 25 esztendőnyi távolság mostanra talán megadja a lehetőséget, hogy a „sine ira et studio” igényével tekinthessünk életművére, különösen a rendszerváltoztatásban játszott szerepére.

Eljött az idő, hogy a történelemtudomány szabályai szerint, – amennyire lehetséges – reálisan mérjük fel a számtalan kényszer szorításában alkotó „kamikáze-kormány” miniszterelnökének teljesítményét és eredményeit. Itt az ideje, hogy a maga teljességében ismerjük meg és méltó módon értékeljük a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásában, a szovjet csapatok távozásában és a magyar nemzetpolitika megalapozásában játszott szerepét, a jogállam felépítését célzó erőfeszítéseit, a bukott rendszer pusztító örökségeként hátrahagyott gazdasági válság és államadósság elleni küzdelmét, a széthulló állam megújításáért végzett munkáját és a rendszerváltó politikai erők megszervezéséért folytatott harcát.

„Ha megszakad az emlékezés, akkor nem fogunk összetartozni, nem tudunk erőt meríteni a múltból ahhoz, hogy a jelen nehézségeit át tudjuk élni” – figyelmeztetett Antall József pályafutásának egyik tetőpontján, a Somló hegyen elmondott nevezetes beszédében, mielőtt elindult Prágába, hogy aláírja a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló egyezményt. A történelemnek végső soron ez a tétje: mindannyian a rendszerváltoztatás örökösei vagyunk.

Mostanra felnőtt az a nemzedék, amelynek gyermekként Antall József halálhírének televízióban történt bejelentése volt az első találkozása a történelemmel. 25 esztendővel lettek idősebbek azok, akik lerótták kegyeletüket ravatalánál. Eljött az idő, hogy immáron szerény, de létező történelmi távlatból közös emlékezetünk számára is megrajzoljuk portréját: elkötelezett és bátor helytállását, felkészült és széleslátókörű gondolkodását, nagyvonalú, kompromisszumra kész, de a lényeg tekintetében következetesen kitartó és hajlíthatatlan jellemét, szolgálatban töltött életét és halálát.

Gulyás Gergely

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe