Tévedésből tüzet nyitottak egymásra az Elbánál találkozó szövetségesek
2023. április 25. 09:50 Múlt-kor
78 éve, 1945. április 25-én a Harmadik Birodalmat keleti, illetve nyugati irányból támadó, szovjet és amerikai csapatok Berlintől délre, az Elba-folyó melletti Torgau város közelében találkoztak, ami szimbolikus pontja volt a végéhez közeledő második világháborúnak. A szövetségesek és a szovjetek kapcsolatfelvételével az inváziós hatalmak kettévágták a fokozatosan összeomló Németországot.
A találkozás megismételt propagandafotója
Korábban
1942–1943 fordulója után a keleti fronton a Harmadik Birodalom által megszállt terület egyre zsugorodott, míg az 1944-es normandiai partraszállást követően a németeket nyugatról is komoly kihívás érte. A harapófogó 1945 áprilisában kezdett végérvényesen összezárni, amikor 25-én első ízben találkoztak a vörösök és a jenkik, akik korábban a háború során még sohasem.
Az amerikai és szovjet csapatok közötti első kapcsolatfelvétel aznap dél körül az Elba délebbi szakaszán, Strehla városa közelében zajlott le, amikor Albert Kotzebue amerikai főhadnagy (érdekesség, hogy az ősei az orosz cár alattvalói, balti németek voltak) három fős felderítő csapatával átkelt egy csónakkal a folyón, hogy felmérje a terepet. Már a nyugati partról látták, hogy a túloldalon az ellenség helyett az oroszok tartózkodnak. Jeleztek nekik, a túlparton pedig személyesen is találkoztak az Első Ukrán Front egyik előretolt ezredével, akit Alexander Gargyiev alezredes vezetett.
Ugyanezen a napon, néhány órával később William Robertson alhadnagy társaival (Frank Huff, James McDonnell és Paul Staub) belebotlott az Alexander Szilvaskó hadnagy vezette őrjáratba a szászországi Torgau elpusztult Elba-hídjánál, ahol a fenti kép is készült (feltehetőleg másnap délben). Alekszej Gorlianszki visszaemlékezései szerint ő rálőtt a németeknek hitt amerikaiakra, akik azonban nem viszonozták a tüzet, helyette ezt kiáltották: „Muscovi-Washington. Hitler caput. Hurrá!” Bár egyikük sem tudott a másik nyelvén kommunikálni, az ölelések és kézfogások közepette szavakra nem is volt szükség. (Robertson és Szilvaskó életük hátralévő részében is tartották egymással a kapcsolatot, az amerikai hadnagy például többször is járt a Szovjetunióban meglátogatni a szovjet hadnagyot.)
Egy nappal később, 1945. április 26-án az amerikai 69. gyalogsági hadosztály és az 58. szovjet hadosztályba tartozó parancsnokok is találkoztak Torgaunál. A hivatalos kézfogásra nem a valódi első találkozás szereplői, hanem Robertson és Szilvasko között berendezett háttér („a kelet találkozik a nyugattal” felirattal), zászlók és fotográfusok jelenlétében 27-én került sor. A hadvezetés fontosnak tartotta, hogy „megismételjék” a jelenetet, és hogy az eredeti szereplők rázzanak egymással kezet. A propagandafotók gyorsan szétterjedtek a világban. A következő napokban egyébként számos fotó készült a vörösök és a jenkik találkozásáról.
Amerikai és szovjet tábornokok az Elba mentén
A brit, a szovjet és az amerikai kormányok aznap este nyilatkozatokat tettek közzé Londonban, Moszkvában és Washingtonban, mintegy megerősítve eltökéltségüket a Harmadik Birodalom erőinek végleges megsemmisítésére. Erre ugyanakkor már nem nagyon volt szükség, ugyanis április utolsó napjaiban a németek kevés helyen fejtettek ki komoly ellenállást, legtöbbször feltétel nélkül megadták magukat a szövetséges csapatoknak, sőt eléjük is jöttek.
Egyes források szerint mind Kotzebue, mind Robertson járőre parancs ellenére találkozott a Vörös Hadsereg tagjaival, ám feletteseik ezúttal elnézőek voltak. Az érintett szovjet katonákat viszont később visszahívták a frontról, majd ki is zárták a pártból.
Az első napokban az amerikai és a szovjet katonák barátkoztak egymással, benzint cseréltek tojásra, megmutatták egymásnak fegyvereiket és egyéb felszereléseiket. Május elején a britek is összetalálkoztak a szovjetekkel, erre az észak-németországi Wismar közelében került sor. Idővel a szövetséges és a szovjet katonák egyre fagyosabban kezdtek viselkedni egymással, a politika ugyanis közbeszólt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap