2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Teljesíthetetlen volt Magyarország számára a szovjeteknek fizetendő jóvátétel összege

2020. június 15. 18:23 Múlt-kor

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett tekintetbe véve, hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak, – a felek abban állapodnak meg, hogy Magyarország az okozott károkat nem teljes egészében, hanem csak részben téríti meg.” Az 1945. január 20-án Magyarország és a szövetséges hatalmak, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA között megkötött fegyverszüneti egyezményben a győztesek már lefektették, hogy a békének ára lesz, mégpedig magas ára. A kiszolgáltatott vesztes ország vezetői abban reménykedtek, hogy ez a „magas ár” a magyar gazdaság számára még elviselhető szinten lesz.

Szovjet katonák a budapesti Apponyi téren 1945-ben

A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter vezetésével felálló fegyverszüneti delegáció természetesen mindent megpróbált, hogy enyhítse a büntetés terheit. A Moszkvában tárgyaló Gyöngyösi arra tett javaslatot a szovjeteknek, hogy a jóvátétel 6 éves időtartamát emeljék fel 10 évre, amelytől azok mereven elzárkóztak.

Molotov szovjet külügyminiszter nyomatékosan felhívta Gyöngyösiék figyelmét arra is, hogy a Magyarországon állomásozó Vörös Hadsereg katonáinak ellátása nem számít bele a jóvátételi összegbe, így az ellátással kapcsolatos összes felmerülő költségeket a magyar félnek plusz teherként kell kezelnie, csakúgy, mint a szövetséges hatalmak magyarországi ingatlanjaiban és vállalkozásaiban bekövetkezett károkat, amelynek értéke közel 3 milliárd forintra rúgott.

Jóvátételt természetesen nemcsak Magyarországnak kellett fizetnie. Finnországnak és Romániának (az utóbbi sikeres kiugrási kísérlete ellenére is) 300-300 millió dollárt kellett fizetnie a Szovjetuniónak.

A szovjet-magyar jóvátételi egyezményt Kliment Jefremovics Vorosilov marsall, a legyőzött országok ellenőrzése végett felállított magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke és dálnoki Miklós Béla magyar miniszterelnök írta alá 1945. június 15-én. A szerződés értelmében Magyarország 1945. január 20-tól, azaz a fegyverszüneti egyezmény aláírásától kezdve hat évig, 1951. január 20-ig 200 millió USA dollár értékű árut volt köteles a Szovjetuniónak leszállítani.

Az ország ipari termelését érintő igények között olyan jelentős tételek legyártása szerepelt, mint például 5000 vasúti kocsi, 44 db telefonközpont, 140 ezer db telefonkészülék, 10 ezer db bányacsille, 525 db szélesnyomtávú mozdony. A mezőgazdasági termények terén pedig 51 ezer ló, 60 ezer sertés és ugyanannyi szarvasmarha, illetve 202 ezer tonna búza is szerepelt. A jóvátétel kifizetése az elkövetkező években a nemzeti jövedelem harmadát tette ki.

Ez azért volt rendkívül súlyos teher, mert 1944 őszétől Magyarország hadműveleti terület volt és igen súlyos háborús károkat szenvedett. A visszavonuló német csapatok minden mozdíthatót, többek közt számos gyárat, jelentős mennyiségű élelmiszert és a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét is magukkal vitték. Amit pedig nem tudtak elmozdítani, azt felrobbantották. Súlyos gondot jelentett a munkaerőhiány is, az ország a kitelepítések, a kivándorlás és a deportálások révén a legszerényebb számítások szerint is legalább 700 ezer embert veszített.

A becslések szerint a jóvátételben meghatározott ipari és mezőgazdasági termékek előállításához 180-200 ezer dolgozóra lett volna szüksége a magyar gazdaságnak, ehelyett a valóságban mindössze 50 ezer ember munkáját tudta Magyarország erre a célra fordítani. A helyzetet súlyosbította az is, hogy a Szovjetunió mellett Magyarországnak Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is 100-100 millió USA dollár értékű jóvátételt ki kellett fizetnie.

A jóvátétel összege hat évre arányosan lebontva tulajdonképpen teljesíthetetlen volt a magyar fél számára. Budapestnek azonban maradt még némi mozgástere. A magyar fél a Szovjetuniónak kedvező politikai lépéseket tehetett, amivel csökkenthette a jóvátételi terheket. Magyarország például nem csatlakozott a háború sújtotta európai gazdaságok talpra állítását megcélzó amerikai segélyprogramhoz, a Marshall-tervhez.

Némileg enyhült a gazdasági szorítás az országon, amikor a szovjet fél hajlandónak mutatkozott szovjet-magyar vegyesvállalatok megalapítására, így az eredetileg a szovjeteknek járó, leszerelésre kerülő gyáregységek és gépsorok sok esetben a szovjetek apportjaként, vagyoni hozzájárulásaként a jóvátételbe beleszámítva a helyükön maradhattak. A jóvátételre szánt hat év végül két évvel kitolódott, Magyarország 1953. január 20-ig szállított iparcikkeket és mezőgazdasági terményeket a Szovjetuniónak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökKliment Jefremovics Vorosilov marsall
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár