Szinte minden sportágból érkeztek a sikeres magyar katonaolimpikonok

Az aranyérmes Lőrincz Tamás a férfi kötöttfogású birkózók 77 kilogrammos kategóriájának eredményhirdetésén a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói olimpián 2021. augusztus 3-án. (Fotó: Illyés Tibor / MTI)

Az olimpiák története során több mint 150 katonasportoló képviselte hazánkat a legrangosabb nemzetközi megmérettetésen.

És mint a Lőrincz testvérpár példája is mutatja, nem csupán a katona sztereotípiák képviselői, azaz vívók, sportlövők, lovasok, lovaspólósok vagy ezek kombinációiban öttusázók, hanem atléták, birkózók, cselgáncsozók, evezősök, kajakozók, kosárlabdázók, labdarúgók, műkorcsolyázók, ökölvívók, röplabdázók, tornászok, triatlonisták, úszók, vízilabdázók, sőt teniszező, síelő, sífutó, de még bobversenyző is.

A jelen hősei, közel hetven férfi és női sportoló 2017 óta a Sportszázadban teljesítenek szolgálatot. De kik azok, akik a múltban szereztek dicsőséget? Fellapoztuk Győr Béla és Klész László Katonaolimpikonok című könyvét, hogy olvasóinkat néhány különleges életpályával ismertessük meg. (Fontos megjegyezni, hogy a kötetben, így a válogatásunkban is szereplők az akkori kor szellemének megfelelően mindannyian férfiak.)

Az első katona az olimpián

Szarvassy György (1871–1914) a közös hadsereg katonája volt, az első magyar tiszt, aki szerepelt olimpiai játékokon. Hamar elkötelezte magát a vívás mellett, 1895-től két évig a bécsújhelyi császári és királyi katona vívó- és tornatanári tanfolyam hallgatója volt. 1900-ban Párizsban a tőr fegyvernemben lépett pástra, az egyéni selejtezőkben esett ki. Mint hivatásos katonát, a frontra vezényelték. A százados 1914-ben halt hősi halált, pontosan nem tudni hol és mikor.

Az első érmes

Zulawszky Béla (1869–1914) Felvidéken született, Bosznia-Hercegovinába került csapatszolgálatra, Bécsújhelyen tanult, Kőszegen tanított (magyart, vívást és tornát), majd Székesfehérvárra helyezték, ahol a Székesfehérvári Torna Club egyik alapítója lett. A város első olimpikonja és érmese.

Két olimpián vett részt: 1908-ban kard egyéniben ezüstérmes lett (az olimpiai bajnok csapatnak nem lehetett tagja, mert indulását nem engedélyezte a Hadügyminisztérium), szerepelt párbajtőr egyéniben és a bemutató számban, a tőrvívásban; 1912-ben kard és tőr egyéniben nem járt szerencsével. Az őrnagyot az első világháború kitörésekor azonnal Szarajevóba vezényelték, ott halt hősi halált.

Papp Tímea teljes cikke a Kultúra.hu oldalán olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült