Széttépték halottaikat a neandervölgyiek

Marillacban a régészeti nyomok alapján a neandervölgyiekhez köthető mousteri kultúra tagjai lakhattak egykoron. A helyszínen megtalált leletek között vadászat során használatos tárgyakat és állati (90 százalékban rénszarvas-) csontokat találtak, ám feltűnően sok volt a hominidákhoz köthető maradvány is. Ez utóbbiak mindegyikét még nem tudták elemezni a szakértők.

Egy új, az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban megjelent kutatás során elsőként vették górcső alá az 1967 és 1980 között feltárt 57 600 éves csontokat, mégpedig két felnőtt és egy gyermek maradványait. María Dolores Garralda, a Madridi Complutense Egyetem és a Bordeaux-i Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szerint a csontokon jól látszanak, hogy nem sokkal a halál beálltát követően vágások és törések keletkeztek. „Néhány neandervölgyi csoport szétvagdosta, valósággal széttépte gyermek és felnőtt társaiknak tetemeit azok elhunytát követően” - mondta Garralda.

Egy 9-10 éves korában elhunyt gyermek combcsontjának töredékén két nagy vágás található fél centiméteres távolságra. A vizsgálatok szerint a csontot azzal a szándékkal törték el, hogy elválasszák az alsó és felső végét, ott, ahol az ízületekhez csatlakozott. A felső részen kagyló alakú bemetszések, míg az alsó felén egy ferde spirális vágás nyomai rajzolódnak ki.

„A törések alakja alapján jól látható, hogy a gyermek testét röviddel a halálát követően érték az ütések és vágások. Azt, hogy valamilyen állat okozhatta ezeket a vágásokat, kizárhatjuk, nincs látható bizonyíték vadállatok harapására” - magyarázta Garralda. A felnőttek csontjain hasonló nyomok látszódnak, továbbá az egyik orsócsonton néhány apró, finom bemetszés (három, egymást keresztező karcolás) is megfigyelhető, amelyeket valószínűleg kőpengék okozhattak. Az egyik szárkapocscsonton pedig ütögetések nyomai fedezhetők fel, vagyis elképzelhető, hogy egymáshoz vagy a földhöz verték az elhunytak csontjait. Állati behatás itt is kizárható.

A kutatócsoport nem tudja pontosan, miért tették ezt a neandervölgyiek. „Elképzelhető, hogy valamilyen halotti rituálé volt mindez, esetleg élelemforrást láthattak társaikban” - magyarázta a szakértő, aki óva intett attól, hogy rögtön kannibalizmusra gondoljunk, hiszen a helyszínen nagyszámú állati csontot is találtak, amelyek minden bizonnyal a neandervölgyiek ételei lehettek egykoron. Habár több ilyen helyszínt is ismernek a szakemberek, azt a feltevést, hogy a neandervölgyi emberi húst is fogyasztott, még nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait