Saskarmokból készítette a neandervölgyi a világ legrégebbi ékszerét

2015. március 13. 15:54

Nyolc darab, közel 130 ezer éves saskaromból álló ékszert vizsgáltak amerikai régészek, akik szerint neandervölgyiek készíthették a nem mindennapi nyakláncot. A rétisasok megcsiszolt és felfűzött karmaiból álló darab a legrégebbi ékszer, amelyet valaha felfedeztek. A szimbolikus célra használt, Horvátországban talált csecsebecse a modern ember Európába való érkezése előtt közel nyolcvanezer évvel készült, s egy újabb cáfolata annak, miszerint a neandervölgyiek primitív ősök voltak.

Korábban

Az észak-horvátországi Krapinában (Korpona) amerikai régészek felfedezték az eddig megtalált legrégebbi ékszert, amely nyolc darab rétisaskaromból készült, s nyakláncként, esetleg karkötőként használták. A rajta található bevágások alapján a szakemberek arra következtettek, hogy a neandervölgyiek az ékszerkészítés során meg is csiszolták a láncot. A kutatók szerint mindez egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy a neandervölgyi nem egy lassú észjárású, primitív barlanglakó volt, hanem egy intelligens, sőt művészi vénával megáldott emberféle.

A saskarmokból készült ékszert közel száz évvel ezelőtt fedezték fel egy neandervölgyiek által lakott horvátországi helyszínen, magyarázta David Frayer, a Kansasi Egyetem antropológusa, a régészek vezetője. A legújabb kutatás során tüzetesebben is megvizsgálták az ékszert, s megállapították, hogy egyrészt 130 ezer évesek, másrészt hogy négy karom tetején egyértelműen vágásnyomok fedezhetők fel, míg három másikon apróbb jelek mutatják, hogy megcsiszolták a madarakról levágott karmokat, majd kilyukasztották, hogy felfűzhessék őket egy rostszálakból sodort madzagra.

„Sokan azt állítják, hogy a neandervölgyieknek hiányzott a szimbolikára való fogékonyságuk, illetve hogy a modern embertől tanulták meg. A krapinai leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a neandervölgyi - évezredekkel a modern ember európai megjelenése előtt, tehát tőle függetlenül - szimbolikus dísztárgyakat készített” - mondta Frayer.

A horvátországi lelet mostani vizsgálatát megelőzően a legrégebbi ékszereknek a mintegy százezer évvel ezelőtt kagylókból, illetve gyöngyökből készült nyakláncokat gondolták, amelyeket Afrikában, illetve Izrael partjainál készített a modern ember. A mostani kutatás bebizonyította, hogy a neandervölgyiek is rendelkeztek „szépérzékkel”, illetve művészi vénával, s a jelek szerint időben megelőzték őseinket. Bár korábban is találtak bizonyítékot a neandervölgyi művészetre a Gibraltárhoz közeli sziklavéseteken, ám ez időben jóval későbbre datálható, s sokak szerint a modern ember utánzása révén születtek.