Szent Jobbtól a vörös csillagig - így robogott át a történelem a pályaudvarokon
2015. szeptember 25. 16:56
Az utolsó magyar király visszatérési kísérlete, a biatorbágyi robbantás, frontra induló vidám haditudósítók és a néhány hónappal később kivégzett Ries István mellett szundikáló Sebes Gusztáv. A vonatállomások és pályaudvarok olykor Magyarország legfontosabb 20. századi eseményeinek voltak a szemtanúi. A Fortepan képeinek segítségével a vasút szemszögéből idézünk fel néhány pillanatot a magyar közelmúlt történetéből.
Korábban
IV. Károly és a cserkészek
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Sajátos és újszerű nyelvhasználatával írta be magát James Joyce az irodalomtörténelembe 08:20
- „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát tegnap
- Petőfi életrajzát is megírta, mégsem tekintették igazi hazafinak Hatvany Lajost tegnap
- Ellentétes hatást váltott ki az amerikai szesztilalom tegnap
- Becket Tamás szembefordult a királlyal, saját templomában ölték meg tegnap
- Viktória-szendvics és Margherita pizza – hét különös fogás, amelyet híres emberekről neveztek el tegnap
- Saját élményeit írta meg leghíresebb regényeiben Jack London tegnap
- Százezerember védte élő pajzsként a vilniusi parlamentet a litván függetlenség kivívásakor 2025.01.11.