Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai

Elnöki újítások

George Washington elsőre New Yorkban, másodszorra pedig Philadelphiában tette le esküjét, és utóda, John Adams beiktatására szintén az ideiglenes fővárosként szolgáló pennsylvaniai városban került sor. 1801-ben a harmadik elnök, Thomas Jefferson volt az első, aki az újonnan kijelölt hatalmi központban, Washington D.C.-ben tette le a hivatali esküt.

Az első elnöki beiktatás, amelyről fénykép is készült, James Buchanané volt 1857-ben, míg William McKinley 1897-es eskütételi ceremóniája volt az első, amelyről mozgóképet is rögzítettek. A rádióban először Calvin Coolidge 1925-ös eskütételét hallgathatta élőben a közönség, és Harry Truman második, 1949-es beiktatását közvetítette elsőként élőben az egyre nagyobb teret hódító televízió, máig tartó hagyományt teremtve. Az élő közvetítések lényegesen szélesebb közönség számára tették lehetővé a szertartás átélését, és a békés hatalomátadás tényének ünneplését.

George Washington első beiktatása óta élő hagyomány, hogy az új elnök beszédet is mond az eskü letétele mellett. Washington és utódai 1897-ig az eskü letétele előtt mondták el beszédüket, azonban William McKinley megváltoztatta a sorrendet, mivel beszédében az eskü szövegét kívánta visszhangozni. A sorrend azóta is tartja magát, a megválasztott politikus immár felesküdött elnökként tartja beszédét.

A legrövidebb beiktatási beszédet éppen George Washington mondta el 1793-ban, ez mindössze 135 szóból állt. A leghosszabb beszéd egyértelműen William Henry Harrison 1841. március 4-én felolvasott kétórás, 8445 szavas szónoklata volt, amely valószínűleg az életébe is került.

A megválasztott elnök bizonyítani akarta, hogy 68 évesen is a hírnevét meghozó, indiánok elleni háborúk ereje teljében lévő hőse, így a hideg, esős napon nem vett fel sem nagykabátot, sem kalapot, és a neki felajánlott zárt hintót mellőzve lovon tette meg az utat a Capitoliumhoz, ahol aztán két órán át beszélt, a nap végére pedig lebetegedett. Mindössze 31 napnyi elnökség után, 1841. április 4-én tüdőgyulladásban elhunyt.

1. „Béna kacsák” tavaszig
2. Január és székvita
3. Elnöki újítások
4. Menetek, bálok és vendégek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága