2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Száztíz éves a bahá’í hit Magyarországon

2023. szeptember 7. 16:05 Koczóh Péter

A közösség az első világháború után – újrakezdés, építkezés és holokauszt

Az újrakezdés a húszas évek derekától következett be, mikor nyugatról érkeztek a Hitet tanító bahá’iok Magyarországra. Mivel ők angolul, illetve németül beszéltek, tevékenységüket természetszerűleg arra a közegre fókuszálták, ahol meg tudták magukat értetni: a budapesti értelmiségre, amelynek jelentős része zsidó, illetve zsidó származású volt.

A tanítók eszperantó és angol nyelvű klubokban, feminista összejöveteleken beszéltek elsősorban, de nagyobb előadásokat is tartottak.

1931-33 között lefordították magyarra J.E. Esslemont: Bahá’u’lláh és az új korszak (Bahá’u’lláh and The New Era) című könyvét, amely általános bemutatást ad a Hitről és annak tanításairól. A könyvhöz az előszót Vámbéry Rusztem, Vámbéry Ármin unokája írta.

A következő években összesen tizenkét felnőtt és egy fiatalkorú lélek jelentette ki magát bahá’ínak. A közösség tagjai zsidó származásúak voltak. Ez a tény az akkor uralkodó közegben sajnos nem tette lehetővé, hogy a Hit hamar sokak előtt ismertté váljon. 1933-37 között rendszeres heti összejöveteleket tartottak a Budapest Kossuth téri Grőbel Panzióban, és nyilvános előadásokat is szerveztek.

1937-től kezdve rendőrségi megfigyelés alá helyezték őket, és ettől kezdve csak magánlakásokban találkozhattak.

A tagokra a zsidótörvények bevezetésével és a világháború közeledtével egyre súlyosabban nehezedett a helyzet, amiben éltek. „A csoport 100%-ban zsidókból áll – írta Bertha Matthiesen, egy akkor Budapesten élő nyugati bahá’í. – A körülmények hasonlóak, hacsak nem ugyanolyanok, mint a Dritte Reich-ben. ... Nagyon feszült itt a légkör, és minden olyan mozgalom, ami zsidó testvéreinket is magában foglalja, a gyanakvás árnyékában létezik. (... asszony) azt mondta nekem, hogy pánikban vannak, sokan készülődnek és várják az időt, ami számukra – úgy érzik - majdnem elkerülhetetlennek látszik.”

1939-ben Budapesten kívül, titokban még megválasztották az első Budapesti Helyi Szellemi Tanácsot, a közösség helyi vezető szervét, és még két lélek csatlakozott hozzájuk, de a következő évek már a világháború és a holokauszt homályába vesznek.

A közösség a második világháború után – újrakezdés, betiltás, ismét építkezés

A hívők közül Isten kegyelméből tíz túlélte a borzalmakat, és 1945-től elkezdték a közösség újraszervezését. Hitüket egy ideig szabadon gyakorolhatták, és bár a bahá’í hit nem volt hivatalosan bejegyzett felekezet, nyilvántartották a Belügyminisztériumban, ahová a nem bejegyzett felekezetek tartoztak. A hívők jó kapcsolatokat építettek ki a Vallás- és Közoktatási Minisztériummal, és kiállítást is rendeztek a háború előtt nyomtatott bahá’í kiadványokból. 1948-ban újraalakították a Budapesti Helyi Szellemi Tanácsot.

Az aligcsak elindult közösségi életet a kommunista titkosrendőrség verte szét hosszú időre: a szerzetesrendekhez és számos keresztény szervezethez hasonlóan a bahá’í közösségre is a betiltás várt 1950-ben. 1956-ban a legtöbb hívő elhagyta az országot.

A mai napig tartó építkezés az 1960-as években kezdődött: nyugaton élő magyar bahá’iok tértek vissza a Hitet tanítani, és támogatni a Budapesten élő négy hívőt; közülük egy 1965 körül lett bahá’í. A hetvenes évek végétől a kapcsolatok elsősorban osztrák és német hívőknek köszönhetően megélénkültek. A nyolcvanas években több fiatal is érkezett hosszú időre Magyarországra azzal a céllal, hogy a bahá’í hitet megismertessék.

1989-re kialakult a közösség új magja, és létrejöttek a közösségi élet fontos elemei is. 1992. április végén a magyarországi közösség történetében először került sor az Országos Szellemi Tanács, az országos vezető testület megválasztására.

A Közösség 1993 április elején nemzetközi konferenciával ünnepelte meg ’Abdu’l-Bahá budapesti látogatásának nyolcvanadik évfordulóját a Nemzeti Múzeumban, melynek emlékére emléktáblát is állítottak. A tábla 2018-ig, a Múzeumkert átépítéséig állt a helyén.

Harminc évvel később, 2023. májusában emelkedett lelki hangulatú konferencián emlékeztek meg a hívők ’Abdu’l-Bahá látogatásának száztizedik évfordulójáról.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Bahá’u’lláh, az alapítóNádler Róbert, festőművészVámbéry Ármin, orientalistaGoldziher Ignác, orientalista (kép forrása: Wikipédia / Orientalist / CC BY-SA 3.0)Stark Lipót, a Teozófiai Társaság volt elnökePaikert Alajos, a Turáni Társaság egyik vezetője

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár