Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát

A megoldás: ópiumháború

Habár a brit gazdaság nagy mértékben a kínai tea importjától függött, az ország vezetése látta, hogy hamar az államcsőd veszélye fenyegethet a gazdaságtalan ezüstfelvásárlás folytatásával. A deficit csökkentése érdekében tehát a brit kereskedők elkezdtek csendben ópiumot csempészni Kínába, teáért cserébe.

Ez tovább súlyosbította Kína ópiumkrízisét. Végső elkeseredésében Lin Dze-hszu kínai császári főbiztos könyörgő levelet küldött Viktória brit királynőnek, kérlelve, hogy állítsa le az illegális brit ópiumimportot. A kérés süket fülekre talált.

Tao-kuang kínai császárnak nem maradt tehát más választása, mint hogy erőszakkal szerezzen érvényt akaratának. 1839 áprilisában katonákat küldött Kantonba, hogy foglalják le a kikötőbe érkező illegális ópiumot. A tömeges rajtaütések során több mint 20 000 ládányi, azaz több mint 1200 tonna ópiumot koboztak el a Brit Kelet-Indiai Társaságtól – a törvénytelenül importált kábítószert a kínai hatóságok elégették, és semmiféle kárpótlást nem nyújtottak a brit kereskedőknek.

Ez eredményezte a két hírhedt ópiumháborút (1839-1842, illetve 1856-1860), amelyek brit győzelemmel végződtek, és megalázó koncessziókat eredményeztek Kína részéről. A háborúk nem élveztek azonban egyöntetű támogatást a brit politikai körökben sem.

Ahogy William Gladstone, aki később az ország egyik leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnöke lett, írta naplójában 1840 májusában: „Rettegek az ítéletektől, melyeket Isten mérhet Angliára a Kína felé tanúsított nemzeti gonoszságunkért.”

Az első ópiumháború 1842-ben a nankingi egyezménnyel ért véget, amely Kína részéről anyagi kárpótlást biztosított Nagy-Britanniának, megnyitott további öt kínai kikötővárost a külföldi kereskedők előtt, és Hong Kong szigetét brit irányítás alá rendelte.

A Csing-dinasztia meghunyászkodása a brit követelések előtt rengeteget gyengített a császárság megítélésén a nép körében, de a kínai kereskedők között a megmaradt korlátozások is növekvő elégedetlenséget szültek. Az ópiumháborúk messze ható következményekkel jártak Kína történelmére nézve: a „megaláztatás évszázadaként” ismert kor kezdetét jelentették.

1. Értékes áru
2. A megoldás: ópiumháború
3. Robert Fortune, a botanikus titkos ügynök

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról