Számos különféle játékkal múlatták az időt az Újvilág őslakosai a hódítók megérkezése előtt
2021. május 10. 16:43 Múlt-kor
Korábban
A patolli és a babszemek
A patolli talán az egyik legismertebb azték játék szerte a világon, még számítógépes változatok is születtek belőle. Diego Durán, domonkos szerzetes volt az első, aki beszámolt róla, de valószínűleg az aztékok előtt is játszották már a prekolumbián Közép-Amerikában. A játék különböző fajtáit játszották már Teotihuacánban, Chichen Itzában a toltékok közt, de a zapotékok és a maják körében is elterjedt.
A patolli táblája két, elnyújtott oválisból állt, amelyek középen X alakban keresztezték egymást, és amelyeket különböző mezőkre osztottak fel. Az aztékoknál a játékosok felajánlottak bizonyos értékeket, mielőtt a játék elkezdődött, és a győztes ezeket is megnyerte a játék végén.
Azok, akik nem vettek részt, egyszerűen fogadhattak arra, hogy ki nyeri meg a játékot. Általában babokat használtak arra, hogy a mai táblajátékokban lévő bábokat helyettesítsék, de néha kukoricát, vagy drágaköveket hasznosítottak erre a célra.
A dobásokat fekete színű babokkal végezték, de tudomásunk van arról, hogy már számozott kockákat is használtak. A babok egyik oldalát megjelölték, és öt vagy hat darabot használtak belőlük, a játékos pedig annyit léphetett, amennyi a dobás után a jelöletlen oldalára esett babok száma volt.
A pálya 52 mezőből állt, de voltak speciális mezői is. Minden játékosnak volt egy startvonalnak tekinthető mezője, ahonnan indult, és egy cél, ahová érkezett. Ha a játékos az egymást keresztező pálya csúcsain lévő mezőkbe lépett, akkor dobhatott még egyszer.
Ha azonban a pályán található, háromszög alakú mezők valamelyikébe tévedt, akkor egy, a tulajdonában álló tárgyat, át kellett adnia az ellenfelének. Csak az nyerhetett, aki valamennyi bábuját pontos dobással léptette be a célba. Aki „túldobta” a szükséges számot, nem mozdulhatott meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap