2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Sosem ment férjhez a női lélek húrjain játszó Jane Austen

2021. december 16. 15:51 Múlt-kor

246 éve, 1775. december 16-án született Jane Austen, az egyik leghíresebb angol írónő. Hat híres regényében korának társadalmi viszonyait – különösen a nők társadalmi státuszának és házasságuktól való függését – maró iróniával, humorral és korát meghaladó realizmussal mutatta be, amivel a kritikusok és az olvasók szeretetét a mai napig elnyeri. Életének egyes aspektusai meglehetősen homályosak: egy titokzatos betegség és egy rejtélyes körülmények között felbontott eljegyzés máig kérdéseket vet fel.

Jane Austen
Jane Austen megjelenéséhez egyedül testvére, Cassandra rajzai adnak támpontot – a vázlatos portrénak azóta több változata is készült

A szegény sorsú tehetség

A délkelet-angliai Hampshire-ben fekvő Steventon nevű faluban született, egy hónappal később, mint szülei várták. Édesapja, George Austen a falu, illetve a közeli Deane község anglikán plébániáinak rektora volt.

Habár előkelő gyapjúkereskedői sorból származott, a családban nemzedékről nemzedékre mindig az elsőszülött fiúgyermek kapta a szülői örökséget, így George és testvérei már szegénységben nőttek fel, amin csak keveset javított a prominens családból származó Cassandra Leigh-vel kötött házassága.

A pár az egyik rokonuktól átvett rektori megbízás miatt költözött Steventonba, ahol a gyermekek rendszerint csak a jobb sorsú rokonok látogatásaival értesültek a külvilág dolgairól. Ezek a beszámolók óriási hatással voltak a fiatal Jane Austen világnézetére.

1783-ban, amikor Jane hétéves volt, nővérével együtt Oxfordba küldték egy tanítónőhöz, aki aztán Southamptonba is magával vitte őket. Innen még az ősszel hazaküldték mindkét lányt, miután elkapták a tífuszt, amely majdnem végzett Jane-nel.

Néhány évi otthoni taníttatást követően a két lányt egy readingi bentlakásos iskolába küldték, ahol vélhetően írni, szőni-fonni, táncolni, énekelni, illetve francia nyelvre tanították őket a korabeli női ideálnak megfelelően. Innen még 1786 vége előtt hazakerültek, miután az iskola díja túl magasnak bizonyult a család számára.

Édesapja ekkorra már magántanítóként dolgozott, de földjük műveléséből is jutott némi extra bevételhez, azonban a család körülményei továbbra is szűkösek maradtak. Életrajzírói valószínűsítik, hogy a náluk tanuló fiúk könyveiből Jane is meglehetősen sokat olvashatott, ami tovább növelte a korabeli lányokhoz képest egyébként is szokatlan műveltségét.

Édesapja és idősebb fivérei az ő tanítására is fordítottak időt, továbbá az írással tett próbálkozásait sem hátráltatták, annak ellenére, hogy a 18. század végén szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy nőből „valódi” író legyen – legfeljebb hobbiként volt elképzelhető a nők számára az irodalom.

Fontos elemei volt még Austen gyermekkorának a házi színelőadások, amelyeket testvéreivel a birtok csűrében rendeztek. E darabok közt igen sok volt a komédia, ami valószínűleg hatással volt Jane későbbi írói munkásságára. 12 éves korától kezdve a drámaírással is megpróbálkozott, kamaszévei során három művet készített el.

Bizonyos, hogy írni – elsősorban verseket – már ennél korábban elkezdett. E műveiben a mindennapi élet részletei eltúlozva jelennek meg, a női hatalomról és önálló cselekvésről szőtt fantáziákkal együtt. Jane a véglegesnek tekintett változatokat gondosan összegyűjtötte egy végül háromkötetes mű, a Juvenilia formájában.

Tizennégy évesen már regénykezdeményeket szerzett, ezek közül a Szerelem és barátság volt az első 1790-ben. Ebben már a korabeli szentimentális irodalmat parodizálta. Nem sokkal e mű elkészítése után dönthetett úgy, hogy megélhetést próbál építeni tehetségéből.

Az episztoláris formában felépített Lady Susan után az Értelem és érzelem (1811), a Büszkeség és balítélet (1813), A mansfieldi kastély (1814) és az Emma (1816) végül korának nagyjai közé emelték – azonban, mint kiadásuk éve is jól jelzi, e regények születésük után jóval később jelentek csak meg, és akkor is névtelenül.

A névtelenség a korabeli női írók számára arra is eszköz volt, hogy fenntartsák az „úri hóbort” látszatát – az olyan írónőre, aki valódi irodalmi babérokra tört, a korban úgy tekintettek, mint aki feladja nőiességét.

Habár már édesapja is megkísérelte a századfordulón kiadókhoz eljuttatni lánya kéziratait, Jane Austen stílusának sokáig ellenálltak. Végül bátyján, Henryn keresztül sikerült – saját anyagi kockázatára – kiadatni Thomas Egerton könyvkiadójánál.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Büszkeség és balítélet borítója Bentley kiadásábanAz irodalomtörténészek szerint elképzelhető, hogy Thomas Lefroy házassági ajánlattal készült Jane AustennekAz írónő feltételezett arcképe
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár