2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók

2021. április 11. 16:54 Múlt-kor

„Egy álom vált valóra” – sokszor halljuk a régészek szájából elhangzani e talán valóban elcsépelt frázist egy-egy, a szélesebb közvélemény számára olykor nehezen értelmezhető, ám szakmai értelemben fontos és előremutató régészeti felfedezés kapcsán; mégis, nem túlzás azt állítani, hogy 2012-ben a kínai archeológusok valósággal „bankot robbantottak” az észak-kínai Hopej tartományban folytatott ásatásuk alkalmával. A kínai régészcsoport még az év januárjában összesen 2895 ép Buddha-szobrot, illetve szobortöredéket talált egy 3,5 méter széles és másfél méter mély gödörben a 2500 éves múltra visszatekintő történelmi Jecseng városhoz tartozó területen. A szobrok között a 20 centiméterestől az ember nagyságúig többféle méretű is található, többségük fehér márványból és kék kőből készült, és feltehetően a Keleti Vej- és az Északi Csi-dinasztia (534–577) korából származnak. De vajon hogyan került közel háromezer Buddha-szobor Kína e távoli vidékére?

Buddha
A Hopej tartományban 2012-ben talált több ezer Buddha-szobor egyike

Buddhák mindenhol

Hogy mégis mennyire jelentős felfedezésről van szó, azt jól mutatja a kínai politikai vezetés eltökéltsége. A területi kormány illetékesei ugyanis közölték: egy helyi vállalkozással szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy létrehoznak egy 10 milliárd jüan (346 milliárd forint) beruházási értékű, 107 hektáros Buddha kulturális parkot, amelynek célja a további kutatások elősegítése, a buddhista ereklyék védelme és a turizmus előmozdítása. A parkban a grandiózus tervek szerint helyet kapna egy múzeum, egy buddhista iskola, több templom, szálloda és üzletek.

A kutatócsapat összesen 2895 ép Buddha-szobrot, illetve szobortöredéket talált, ami azért fantasztikus, mert a kutatók vélekedése szerint a páratlan leletegyüttes valószínűleg az új Kína 1949-es megszületése óta a legnagyobb az országban. (Hozzá kell azonban tenni, hogy bár a felfedezés valóban rendkívüli, egyáltalán nem szokatlan, gondoljunk csak a szintén a Hopej tartományban található híres tinghsziani templomra, ahol még az ötvenes években több mint kétezer szobortöredéket tártak fel kínai archeológusok.)

A szobrok – amelyek közt vannak egészen kiváló állapotúak is – keletkezési ideje egy fél évezredes periódust ölel fel az Északi Vej-dinasztia (Kr. u. 386–534/535) korától egészen a Tang-dinasztiáig (618–907).

A felfedezés azért is jelentős, mert általa bepillantást nyerhetünk az ősi Kína vallási életébe, csakúgy, mint a korszak egyik legfontosabb, 2500 éves múltra visszatekintő városa, Jecseng mindennapjaiba.

A kínai Jecseng (Karghilik/Karghalik, másik nevén Csokkuka) több ősi dinasztia fővárosa, egykor a régió politikai, gazdasági és kulturális központja volt, területén 1983 óta folytatnak ásatásokat. Jecsenget még a Tavasz és ősz korszakban (Kr. e. 771–476) alapította Huan hercege, de a Hadakozó fejedelemségek korában már Vej (Wei) államhoz tartozott.

Jecseng volt a főhadiszállása a Keleti Han-dinasztia korában a híres hadúrnak, Yuan Shao-nak, majd a Három királyság kora idején (220–280) Cao Cao-nak, ám alig negyven évvel később, a Nyugati Jin-dinasztia idején egy lázadó sereg elfoglalta a várost és felégette annak gyönyörű templomait.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Jecseng városhoz tartozó területen végzett ásatásA nirvanába lépő, fekvő Buddha, előtte tanítványai. A Paoting-hegyi faragványok részlete, Kína, 12-13. század.Szerzetesek és bodhiszattvák egy 9. vagy 10. századi kínai freskótöredékenA Buddhát barbárnak tartó, Tang-dinasztia kori költő és filozófus Han Jü (768–824) ábrázolása egy 1983-as kínai postabélyegenA Jecsengnél talált Buddha-szobrok egyikének fejeAz egyik legkiemelkedőbb szobor a gyűjteményből: egy lótusz alakú háttér előtt lótuszülésben elhelyezkedő Buddha szobra
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár