Sokáig attól félt Paul McCartney, hogy a Yesterday dallamát hallotta már korábban valahol

Paul McCartney F-dúrban írt dalának felvételei 1965. június 14-én kezdődtek és három nappal később – egy plusz ráénekléssel, valamint a producer George Martin javaslatára vonóskvartett-szólam rögzítésével – be is fejeződtek a londoni Abbey Road stúdióban. Az akkor 23 éves zenész a Yesterday alapját képező gitársávot és az énekalapot mindössze két nekifutással játszotta fel.

Amint az a róla szóló több életrajzi könyvben – így Barry Miles kötetében is – szerepel, McCartney a Yesterdayt azután írta, hogy akkori barátnője, Jane Asher és családja Wimpole street-i otthonában egy reggel a dallammal a fejében ébredt. Rögtön a zongorához ment és lejátszotta, nehogy később elfelejtse. McCartney sokáig azt hitte, a dallamot hallotta már valahol és tartott a későbbi esetleges plagizálási vádaktól.

“Heteken át kérdezgettem a zeneiparban dolgozó ismerőseimet, hallották-e valaha. Az egész olyan volt, mint egy rendőrségi ügy. De miután senki nem ismerte, egy idő után úgy döntöttem, az enyém” – idézte fel később a zenész. A szövegírás csak ezután kezdődött. Az első kezdősor változat alapján a munkacím Scrambled Eggs (Tojásrántotta) volt, ebből lett Yesterday (Tegnap).

McCartney és barátnője 1965 május végén Portugáliába, Albufeirába utazott egy kis nyaralásra, a Shadows-tag Bruce Welch házába. Kölcsönvette a zenész akusztikus gitárját és befejezte a Yesterdayt. A dalt demóformában felajánlotta Chris Farlowe-nak, de ő – nem élete döntését meghozva – nem élt a lehetőséggel, mondván, “túl lágy”. Végül 1965-ben Paul Marianne Faithfullnak is odaadta a dalt, ez októberben jelent meg.

Ami a Beatlest illeti, Johnnak, George-nak és Ringónak tetszett a dal, de fogalmuk sem volt arról, mit kezdjenek vele. Ahogy McCartney egy interjúban fogalmazott, a többiek kicsit kínosnak érezték, hogy egy rockbanda egy vonós hangszerekkel felvett balladával jelentkezik, ezért is “rejtették el” az 1965-ben kiadott Help! című nagylemez B oldalának utolsó előtti számaként.

A Guinness World Records nyilvántartása szerint a Yesterdayt csak a 20. században több mint hétmillió alkalommal adták elő. Bár kislemezként soha nem jelent meg az Egyesült Királyságban (csak 1966 szeptemberében az Egyesült Államokban, ahol egy hónapon át vezette a listát), a BBC Radio 2 1999-es szavazásán zeneszakértők és hallgatók a 20. század legjobb dalának szavazták meg, 2000-ben pedig minden idők legjobb popdalának választotta a Music TV és a Rolling Stone magazin.

A Yesterdayt több mint 2200 változatban rögzítették, a feldolgozók hosszú listáján olyan előadók találhatók, mint Marvin Gaye, Ray Charles, Elvis Presley, Aretha Franklin, Frank Sinatra, a Boyz II Men, Wes Montgomery, Placido Domingo, Chet Atkins, a Royal Philharmonic Orchestra, Toots Thielemans vagy Shirley Bassey.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait