„Seward őrültsége” nagyon is jövedelmezőnek bizonyult az Egyesült Államok számára

A híres 7,2 millió dolláros csekk, amellyel az Egyesült Államok – mint utólag kiderült – óriási üzletet kötött

Ha 1867-ben közvélemény-kutatást tartottak volna az amerikaiak között arról, hogy kit tartanak polgártársaik közül a legőrültebbnek, William H. Seward külügyminiszter valószínűleg nagy fölénnyel nyert volna.

A politikus ugyanis a II. Sándor orosz cár képviseletében fellépő Eduard de Stoeckl társaságában 1867. március 30-án írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvásárolta Alaszkát Oroszországtól.

William H. Seward

Az oroszok október 18-án az alaszkai Sitka városában egy katonai parádé keretein belül hivatalosan is átadták a hatalmas területet az új tulajdonosának. Bár az újságírók többsége megvédte az üzletet, a közvélemény jelentős része értetlenül állt a hatalmas jégmező megvásárlása előtt.

Alaszkát az elnöknek kedveskedve sokan „Andrew Johnson jegesmedvekertjének”, míg mások „Seward őrültségének” vagy „Seward jégszekrényének” nevezték, álláspontjuk azonban néhány évtizeddel később gyökeresen megváltozott.

Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett az őslakosok mellett javarészt misszionáriusok és szőrmekereskedők által lakott Alaszka megvételére. Az orosz kormány ekkor még elutasítóan válaszolt, az amerikai polgárháború miatt pedig átmenetileg háttérbe szorult a kérdés.

Az Alaszka eladásáról szóló szerződés aláírása 1867. március 30-án

A krími háborúban elszenvedett vereség után nehéz anyagi helyzetbe kerülő birodalom vezetői azonban már hajlottak a terület eladására. A birodalom egy újabb, britek elleni háborúval számolt, és felmérte, hogy aligha tudná megvédeni a távoli Alaszkát a támadásoktól, vagyis akár ellenérték nélkül is elveszíthetnék a területet.

Utólag elmondható, hogy az oroszok a világ legrosszabb üzletét kötötték meg azzal, hogy nagyjából 2 cent/hold áron eladták a területet. 1896-ban ugyanis a Klondike folyó egyik mellékágánál aranyat találtak.

Karikatúra „Seward jégszekrényének” megvásárlásáról – a vélemények néhány évvel később gyökeresen megváltoztak

A történelem utolsó, 1899-ig tartó aranyláza során mintegy 30 ezer kincsvadász érkezett a vidékre, azonban csak 4 ezer kalandornak sikerült valóban aranyra lelni. Alaszkát ezután már senki sem tartotta értéktelennek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye