Senkinek sem kegyelmeztek a keresztesek Jeruzsálem elfoglalása után

Jeruzsálem ostroma egy 13. századi ábrázoláson

Három évvel korábban több mint 40 ezer keresztes indult el Európából a Szentföld irányába. A fegyveresek eltökéltek és motiváltak voltak, hiszen II. Orbán pápa bűneik alól való azonnali feloldozást ígért bárkinek, aki elesik a muszlimok elleni harcban.

A szentatya felhívása egyben egyfajta „biztonsági szelepként” is működött, hiszen az Európa stabilitását veszélyeztető földnélküli lovagok tömegeit – akik földbirtokra, vagyonra és egzisztenciára vágytak – Jeruzsálem felé lehetett irányítani, így mód nyílt arra, hogy az Európában felgyülemlett társadalmi feszültségeket egy grandiózus vallásháborúban levezessék.

A fanatikus küldetéstudat és a vagyonszerzés lehetősége által mozgatott keresztesek harcok közepette tették meg az utat, és átvágták magukat a Kis-Ázsiát uraló szeldzsuk törökök területén. Mikor végre megpillanthatták Jeruzsálem falait, sokan nem tudtak uralkodni a rájuk törő érzelmeken, és sírva fakadtak.

A város ostroma június 7-én kezdődött, nagyjából 13 ezer keresztes próbálta magát átgyűrni a falakon és a falakat védő néhány ezer fős helyőrségen. Nem volt könnyű dolguk, hiszen szűkében voltak az élelemnek és az ívóvíznek, köszönhetően annak, hogy az erőlelátó védők rengeteg kutat megmérgeztek a környéken.

A kimerültségtől a derék lovagok hallucinálni kezdtek: egyesek azt híresztelték, hogy látni vélték a keresztesek egyik, nemrégiben elhunyt karizmatikus vezérét, Adhemar püspököt, aki körmenetre hívta őket. A keresztesek követték az égi felhívást és meztelen lábbal, szent dalokat énekelve, egyfajta ünnepélyes körmenetben a falak mentén megkerülték Jeruzsálemet.

A keresztesek elfoglalják Jeruzsálemet (Émile Signol festménye)

A széplelkű éneklést később sokkal gyakorlatiasabb lépések követték: a kereszt harcosai szétszerelték a genovaiak gályáit és a rendelkezésre álló faanyagból ostromlétrákat és két ostromtornyot is építettek. A végső roham július 14-én éjjel kezdődött.

Az ostromlóknak sikerült az éjszaka leple alatt a falak közelébe húzni az ostromtornyokat. Bár virradatkor a védők felocsúdtak és felgyújtották az egyik tornyot, a másikkal a kereszteseknek sikerült elérni a falakat.

A városba bejutó vérgőzös keresztesek nem elégedtek meg a helyőrség tagjainak legyilkolásával, hanem az egész várost egy gigantikus mészárszékké alakították. Két napig tartott az ezrek életét követelő pokoli őrjöngésük. Annyi volt a halott, hogy Jeruzsálemet hónapokra elárasztotta a hullák bűze.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ostromot követő vérfürdő, amelyben arab források szerint több tízezren vesztették életüket, egy hidegvérrel végrehajtott, tudatos etnikai tisztogatás volt, amellyel a keresztesek a várost korábban uraló Fátimida kalifátus hátországát akarták meggyengíteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái 
• Váltságdíj nélkül engedte el Szaladin szultán Jeruzsálem keresztény lakóit 
• Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek