Senki sem parancsolhatott az amerikai modernizmus első nagyasszonyának, Georgia O'Keeffe-nek

2021. február 11. 18:10 Balázs-Piri Krisztina

Kevés embert szeretett, azokat is utálta. Bár nem igen mondták róla, e szarkasztikus kijelentés akár Georgia O’Keeffe-ről is elhangozhatott volna. Az 1900-as évek amerikai modernizmusának idolja ugyanis módfelett excentrikus teremtés volt. Ennek ellenére vagy éppen ezért első jelentős női képzőművészként óriási hatással volt követőire, nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is. Pedig, mi tagadás: ki nem állhatta a gyerekeket, az ostobákat, utálta továbbá az agresszív férfiakat, lenézte női versenytársait, azaz alighanem mindenkivel baja volt, aki szembe jött vele az utcán. Magáról érdekes jellemzést adott. „Életem minden pillanatában rettegtem, ez azonban sohasem akadályozott meg abban, hogy megtegyem, amit akarok.”

Korábban

Magyar gyökerek

Mindenki magyar, csak van, aki tagadja – tartja a hollywoodi mondás. Nos, az O’Keeffe farmercsalád egyik oldalról ír felmenőkkel büszkélkedhetett, de anyai részről az ereikben csörgedező magyar vért is számon tartották. A legenda szerint a nagyapa (bizonyos George Victor Totto – lehet, hogy Tóth?) az 1848–49-es szabadságharc bukása után menekült az Államokba, egyes források szép kis mítoszt építettek köré, még bárói címmel is felruházták.

A kiegyezés után visszatért, hat gyermekét sorsára hagyta. A családi legendárium azonban továbbra is működött, Ida, az anya a „báróról” nevezte el 1887 novemberében született második gyermekét, Georgiát. Ida sokat betegeskedett, és bár többszöri költözéssel igyekeztek enyhíteni tüdőbaján – ugyan még öt gyereknek adott életet – fiatalon halt meg.

Ha mindehhez hozzátesszük az apa masszív alkoholizmusát, végül is sejthető, hogy Georgiának nem jutott túl boldog gyerekkor. A kislány különben meglepő tudatossággal készült az életre, alig múlt tízéves, amikor kijelentette, művész lesz belőle. Iskoláit Chicagóban és New Yorkban végezte, művészeti tanulmányai során egymás után nyerte a díjakat:

1908-ban készült Halott nyúl rézbögrével című festménye mai szemmel nézve is különös hatású alkotás. Igaz, feljegyezték róla azt is, hogy sírva fakadt, amikor kiderült: férfiaktokat kell festenie, ám jól helyre tette osztálytársát, aki kioktatta, hogy szerinte művészek csak férfiakból lesznek, a lányok legfeljebb rajztanárságig vihetik. (A precíz életrajzírók kikutatták, hogy hívták az okostojást: így aztán Eugene Speicher végül mégiscsak bekerült a művészettörténetbe.)

[galeria_kep_31139]

A sors azonban Georgiát is eltérítette eredeti szándékától. A család egyre romló anyagi helyzete miatt először Chicagóban kellett reklámgrafikusként két „pokoli” hónapot eltöltenie, majd felkínáltak neki egy állami rajztanári állást a texasi Amarillóban. Georgia sohasem állt olyan közel ahhoz, hogy beteljesítse az egykori osztálytárs, a nevesincs okostojás jóslatát.

következő oldal 1 / 4