Saját, tévedésből megjelent nekrológja vitte rá Alfred Nobelt a nevét viselő díj megalapítására
2021. július 30. 08:41 Múlt-kor
Manapság Alfred Nobel nevéről leginkább a róla elnevezett díj jut az ember eszébe. Tulajdonképpen ez volt a végakarata is, hiszen nem számított különösebben népszerű vagy kedvelt embernek a kortársai körében. De mi vezetett el a díjat felállító szándékhoz? Erre a kérdésre keressük a választ Alfred Nobel életében.
Korábban
Vállalkozó kedvű család
Alfred Nobelnek volt honnan örökölnie a robbanószerek iránti érdeklődését. Édesapja, Immanuel Nobel maga is feltalálóként dolgozott, noha eleinte sikertelenül próbálkozott mérnökként befutni.
Amikor 1833-ban Stockholmban Alfred megszületett, a család nem volt kilátástalan anyagi helyzetben. 1837-ben azonban Immanuel csődbe ment, és a hitelezői elől külföldre menekült, Nobelék pedig az édesanyjának, Andriette Nobelnek a kis fűszerüzletéből éldegéltek.
Immanuel Nobel egyenesen Oroszországba ment, ahol sikerült megnyernie magának I. Miklós orosz cárt. Az uralkodó figyelmét egy víz alatti akna feltalálásával hívta fel magára. Végül sikerült gyárat alapítania, amely a hadi megrendelésekre szakosodott. 1842-ben a család újra egyesülhetett, mikor Andriette Szentpétervárra költözött.
Nobelék vállalkozása különböző termékek széles palettáját állította elő, torpedókat, rétegelt falemezeket vagy éppen gyári gépeket. A legprosperálóbb időszak a vállalkozás életében az 1853–56 között zajló krími háború volt, ebben az időszakban az orosz állam számtalan megrendeléssel fordult Nobelékhez.
Maga Alfred Nobel Oroszországban tanult, és mivel később is számtalan országban élt életvitelszerűen, nemcsak sok nyelvet beszélt, de önmagát is világpolgárként határozta meg. Amikor apja látta, hogy a fia milyen tehetséges, Párizsba küldte tanulni, később pedig az Egyesült Államokban töltött el hosszabb időt.
Itt találkozott 1844-ben Ascanio Sobrero itáliai vegyésszel, aki három évvel később felfedezte a nitroglicerint. Ez az anyag rendkívül ígéretesnek tűnt, ám a legkisebb mechanikai hatásra is képes volt felrobbanni, ezért a világ tudósai közül sokan kezdtek neki egy stabil, az iparban is alkalmazható változat kifejlesztésének.
A Nobel család oroszországi gazdasági helyzete megrendült, miután a krími háború végeztével az a hadi konjunktúra, amelyet meglovagoltak, véget ért. 1862-ben Immanuel Nobel cégét eladták a hitelezők, és a család visszatért Svédországba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap