2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán: „Téptük egymást, de mi értettük egymást a legjobban”

2020. július 16. 12:54 Szelják Szilvia

A nemzet napszámosai

Amikor Latinovits halála után Ruttkait ambivalens kapcsolatuk lényegéről kérdezték, így felelt: „A színészpár azért nagyszerű, mert egyik se vethet a másik szemére semmit. Ez nem lágy, boldog összeborulás, hanem két ember; szinte úgy képzeld el, mintha a hátunk érne össze, és úgy harcolunk.” A Vígszínház nagyasszonyának ehhez páratlan ütőkártya lapult a zsebében: Aczél elvtárs reménytelen szerelme.

A művésznőnek már fel sem kellett tárcsáznia egy-egy újabb színházi zűr esetén; az Endrődi Sándor utca 67-ben hamarabb csörrent a telefon: „Na, most ebből hogyan mentsem meg a maga emberét?” – kérdezte a vonal túlsó végén a kádári kultúrpolitika doyenje Cserhalmi György emlékei szerint. Azonban 1970 novemberére Latinovits viszonya túlságosan elmérgesedett a művészeti és a politikai lehetőségek között ügyesen lavírozó Várkonyival, a Vígszínház főrendezőjével.

A Szindbád sikerével megkoronázott Színészkirály rendezői státuszt követelt, ami hatalmas forgószelet kavart volna a szocialista színjátszás szélcsendjében. Irányított véletlennek mondják, hogy a felmondólevéllel egyszerre érkezett a Magvető kiadó felkérése: írjon egy színháztörténeti tanulmányt.

A „tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen” színész Ködszurkálója a cenzúra ellenére is botrányos sikert aratott. Éppúgy, mint első rendezése, amely Németh László Győzelem c. gyengébb drámájából hallatlanul modern sikerdarabot kovácsolt. Csakhogy nem a fővárosban.

Veszprémi kanosszajárása nemcsak a pesti színházaktól tartotta távol, de Ruttkai Évától is, aki továbbra is a Vígszínház dívája maradt; nem kevesek irigységére. Kapcsolatuk és Zoltán idegrendszere is mérhetetlen károkat szenvedett. A Völgy utcai pszichiátriai kezelésekhez egy gyermekstátuszba emelt puli jelentette a legjobb terápiát.

Az Évával való újrakezdésről a Vigíliában megjelenő Bagó story részletei mesélnek: „Éva Amerikából jött, én a zártosztályról. (…) Éva 25 éve van a Vígszínházban. A változóban az egyetlen állandó. Én vándorló vagyok, újat kereső. Lázasan lázadt bolyongó. Míg magamat keresem, másokat is magukhoz kerítek. Merre menjünk?”

Ruttkai Éva szerint Zoltán nem azért került a balatonszemesi vonat negyedik kocsija alá, mert nem lelte meg a választ. Csupán baleset lehetett. A Kórboncnok egy nyolcvanéves ember szívét találta a 44 éves testben.

Cserhalmi, aki szintén nem hisz az öngyilkossági teóriában, azt mesélte, hogy „Orson Welles néhány évvel korábban maga hívta meg Zolit, hogy angolul mondjon királydrámákat a BBC-nek. De nem engedték. Semmilyen oldószer nem volt az életükben, csak egymás társasága. A végletekig kiszedtek mindent egy-egy estéből, mintha az lenne az utolsó.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Ruttkai Éva és férje, Gábor Miklós lányukkal, JúliávalGábor Miklós és Vass Éva

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár